Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Floridai Állami Egyetem kutatói patkányokon kísérletezve mutatták ki, hogy a kozmikus sugárzásnak és a mikrogravitációnak van egy, eddig nem ismert negatív hatása az űrhajósok egészségére.
Számos egészségügyi problémával járhat, ha valaki túl sokat tartózkodik az űrben. Az izomzat lépül, a csontok vékonyabbak lehetnek, a rák kialakulásának kockázata pedig megnő a mikrogravitációnak és a kozmikus sugárzásnak köszönhetően. És most úgy tűnik, egy újabb egészségügyi veszély kerülhet fel erre a listára.
A The Guardian beszámolója szerint a Floridai Állami Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a férfi űrhajósoknál merevedési zavar léphet fel. A NASA által finanszírozott tudósok azt vizsgálták, hogy a sugárzás és a mikrogravitáció milyen hatással lehet a férfiak szexuális egészségére. Kiderült, a mikrogravitáció, de leginkább a sugárzás károsíthatja az erekciót biztosító szövetek működését, ennek hatása pedig akár évtizedekig is eltarthat.
A Faseb folyóiratban publikált tanulmány szerint a probléma az, hogy bár a Nemzetközi Űrállomáson van olyan rendszer, ami segíthet például az izmok sorvadását és a csontok elvékonyodását ellensúlyozni, a nyílt térben – ahol a Föld mágneses mezője már nem biztosít védelmet –, valamint más égitesteken ez a lehetőség nem (lesz) adott.
Fény derült arra, mitől gyengül az űrhajósok immunrendszere
Tizennégy űrhajós közreműködésével végzett vizsgálattal derítették ki tudósok, hogy miért gyengül mikrogravitációs környezetben az asztronauták immunrendszere.
A kutatók patkányokon tesztelték le, milyen hatással lehet az emberre a mikrogravitáció és a sugárzás. Az eredmények azt mutatták, hogy akár a kis mértékű sugárzásnövekedés is hat az állatokra, ami károsítja a pénisz vérellátásáért felelős artéria, valamint a merevedést segítő szövet egészségét.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ezt az egészségügyi kockázatot is figyelembe kell majd venni, amikor a jövőben a mélyűrbe küldenek űrhajósokat. Hozzátették: bizonyos antioxidánsok csökkenthetik a károsodás mértékét, a küldetésből való visszatérés során pedig folyamatosan ellenőrizni kellene, hogy történt-e valamilyen károsodás.
A NASA egy-két éven belül már a Holdra küldene űrhajósokat, a Marsra pedig a 2040-es évek elején juthatunk el.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
