Bár már hosszú ideje alapja az ázsiai konyhának a hínár (vagy alga), Európában csak mostanában vált divatos „szuperélelmiszerré”. Azonban nincsen új a nap alatt: egy friss kutatás bebizonyította, hogy a tengeri algát már sok ezer évvel ezelőtt rendszeresen fogyasztották a kontinensünkön.
Kalcium, cink, vas, kálium, antioxidánsok – csak néhány olyan, a szervezet számára hasznos anyag, amely megtalálható a hínárban. Nem véletlen, hogy az egészségtudatos korszerű étkezésben kifejezetten ajánlják a fogyasztását. És ebben nincs semmi új, ugyanis több ezer évvel ezelőtt, a mezolitikumtól a középkorig rendszeresen ettek hínárt Európában.
Minderre a brit Yorki Egyetem kutató mutattak be közvetlen bizonyítékokat a Nature folyóiratban, méghozzá emberi fogkő mintáiból kivont azonosítható és jellegzetes biomarkerek vizsgálása után. A biomarker ebben az összefüggésben egy olyan szerves vegyület, amely az eredeti molekulára jellemző, régészeti és geológiai időszakokon keresztül képes fennmaradni szerkezetileg felismerhető formában, lehetővé téve a kiindulási anyaggal való összefüggés feltárását. A fogkő gyakori a legtöbb régészeti korszakból származó csontmaradványokon, és az élet során lenyelt biomolekulák raktárjaként szolgál.
A fentieknek megfelelően, a 24 régészeti helyről (Észak-Skóciától Dél-Spanyolországig), az időszámításunk előtti 6400-tól a kora középkorig tartó időszakból származó leletekből kiderült, hogy a vizsgált 74 egyén közel fele, 33 ősünk rendszeresen fogyasztott hínárt, illetve egyéb édesvízi növényeket.
Még a kutatókat is meglepte, amit találtak. Úgy tűnik, az európaiak sokkal előbb fogyasztottak hínárt, mint a Távol-Keleten, ahol a hínár évezredek óta az ázsiai konyha egyik alapja. Legalább ennyire érdekesnek tartják, hogy már az ókori emberek is tisztában lehettek a hínár táplálkozási előnyeivel. Ugyan 8000 évvel ezelőtt még erőteljesen támaszkodtak a tengeri erőforrásokra, viszont a hínárfogyasztás a neolitikumban is folytatódott, amikor általában azt feltételezik, hogy a gazdálkodás bevezetése a tengeri táplálékforrások elhagyásához vezetett.
„Ez határozottan arra utal, hogy ezek az ősi populációk eléggé megértették a hínár táplálkozási előnyeit ahhoz, hogy megőrizzék táplálkozási kapcsolatukat a tengerrel" – idézi a ZME Science Stephen Buckley kutatásvezető régészt.
Nem tudják, miért, de úgy néz ki, hogy az evés időpontjának módosítása változtat az ember hangulatán
Azok, akik éjszaka is dolgoznak és esznek, könnyebben lehetnek depressziósak. Ha azonban legalább az utóbbin változtatnak egy kicsit, az pozitívan hathat a mentális egészségükre.
Ez azért is meglepő, mert az európai hínárfogyasztásról ritkán tesznek történelmi említést. Szóba kerül mint skorbut elleni gyógymód, vagy vannak brit törvények a hínárgyűjtésre vonatkozóan, de ezek elszigetelt említések. Valójában a hínárt gyakran utolsó lehetőségnek tekintették, éhínség, háború vagy egyéb katasztrófák idején, amikor tápanyagtartalmának köszönhetően nagy segítség lehetett.
A kutatók úgy vélik, hogy az ősi élelmiszerek megértése fontos a múlt rekonstrukciójához, emellett tanulmányunk rámutat az alternatív, helyi, fenntartható élelmiszer-források újrafelfedezésének lehetőségére, amely hozzájárulhat a kis számú, tömegesen előállított mezőgazdasági terméktől való túlzott függőség negatív egészségügyi és környezeti hatásainak kezeléséhez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.