Bár már hosszú ideje alapja az ázsiai konyhának a hínár (vagy alga), Európában csak mostanában vált divatos „szuperélelmiszerré”. Azonban nincsen új a nap alatt: egy friss kutatás bebizonyította, hogy a tengeri algát már sok ezer évvel ezelőtt rendszeresen fogyasztották a kontinensünkön.
A fogászatban teljesen újnak számító módszert fejlesztenek a fogágybetegségek kezelésére a Semmelweis Egyetemen (SE) – közölte hétfőn az intézmény.
Amerikai kutatók részletesebben is megvizsgálták azokat a csontokat, amiket az eddigi információk szerint a maja korszakban élt emberek hagytak hátra. Úgy vélik: valamennyien tömeges áldozás résztvevői voltak.
Habár sokan még manapság is rettegnek a fogorvostól, és az éves ajánlott szűrővizsgálat fontosságát is elodázzák, mégis kevesen fordítanak figyelmet a napi rendszerességű, alapos és módszeres szájhigiéniára. Melyek az első jelek, amelyek felbukkanásakor érdemes szakember segítségét kérni? Mi az a plakk és mi köze az ínygyulladáshoz, valamint a fogszuvasodáshoz? Melyek azok a lépések, amelyek ajánlott elemei egy napi szájhigiéniai rutinnak? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Kőkorszaki emberi maradványok fogkövében konzerválódott szájüregi baktériumok örökítőanyaga alapján dokumentálható a mezőgazdaság terjedése Dél-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Egy ezeréves női csontváz vizsgálatakor talált kék fogkő árulkodik arról, hogy a középkori Európában a nők sokkal nagyobb szerepet játszhattak a kéziratok létrehozásában, mint azt eddig vélték a kutatók.
A kemény "harapnivalót" kedvelte távoli ősünk, a kétmillió évvel ezelőtt "Dél-Afrikában" élt Australopithecus sediba, amely leginkább fákkal, bokrokkal és gyümölccsel táplálkozott - derítették ki amerikai és német tudósok, akik kutatásaikat a Nature legújabb számában ismertetik.
A felnőttek 32 foga közül némelyek sérülékenyebbek, mint mások. Megnéztük, mire érdemes nagyobb figyelmet fordítani.