Fiatal kőzetekben sikerült kimutatniuk amerikai kutatóknak a hélium izotópjait, és ez azt jelenti, hogy az anyag nem az ősi légkörből került oda.
Régóta úgy gondolják a kutatók, hogy a Föld magjában lévő hélium lassan, de folyamatosan szivárog a felszín felé, és most sikerült az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékot találni erre. A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) tudósai 62 millió éves sarkvidéki kőzetekben találtak hélium izotópot, ami alátámasztja az elméletet.
Mivel a hélium meglehetősen könnyű és kevésbé reakcióképes, kevés akadálya van annak, hogy a gáz a kőzetekből a légkörbe, onnan pedig az űrbe kerüljön. Emiatt – talán meglepő módon – meglehetősen ritka anyagnak számít a bolygónkon. Azt pedig nem tudni, mennyi lehet a felszín alatt.
A Földön a vulkáni aktivitás során az elmúlt 4,6 milliárd évben a hélium nagy részének már fel kellett szabadulnia a magból. Azonban az, hogy egy viszonylag fiatal kőzetben találtak ilyen anyagot, azt sugallja, hogy vannak még olyan részek a felszín alatt, ahol találni héliumot.
Szokatlan felfedezést tettek a Föld magjáról, kiderülhetett, hogy mi veszi körül
A Föld magja igen érdekes terület, már csak abból a szempontból is, mert nem lehetséges közvetlen közelségből vizsgálni azt. A tudósok úgy hiszik, a mag maga egy hatalmas vasgolyó, arra azonban, hogy mi veszi körül, most egy tanulmány adhat új választ.
A Science Alert azt írja, a kanadai Baffin-szigeten lévő bazaltos lávakőzetek tartalmazzák a legnagyobb koncentrációban a hélium-3, valamint a valamivel nehezebb hélium-4 izotópot. A keverék a tudósok számára azt jelzi, hogy az anyag nem a légkörből került oda, hanem a magból szabadult fel.
Az amerikai Woods Hole Oceanográfiai Intézet – ahol egykoron Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert is dolgozott – a területről származó kőzetmintákból a légköri szinthez képest ötvenszeres héliumizotóp-arányt mutatott ki.
A hélium szokatlanul magas koncentrációját izlandi mintákból is sikerült kimutatni. Emiatt felmerült, hogy mindkét mintába a földköpenyből származó területről kerülhetett oda az anyag.
A méréseket újra elvégezték, ugyanazzal az eredménnyel. Amellett, hogy az újabb mintákban már hetvenszeres koncentrációt mértek – ez az eddigi legmagasabb, amit sikerült kimutatni –, olyan nemesgázokat is találtak, amelyek szintén a mélyről származnak.
A Nature-ben bemutatott kutatás arra továbbra sem tudott választ adni, hogy mennyi hélium lehet még a magban, arra viszont igen, hogy az ott lévő anyag folyamatosan szivárog a felszín felé.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.