Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A svédországi Karolinska Intézet kutatói az eddigi legnagyobb tudományos vizsgálatot végezték el, hogy kiderüljön, mi segítheti hozzá az embert a 100 éves kor eléréséhez.
Egykor ritkának számított, hogy valaki megélje a 100 éves kort, mostanra azonban ők alkotják a világ népességének leggyorsabban növekvő demográfiai csoportját. Olyannyira, hogy számuk az 1970-es évek óta nagyjából tízévente megduplázódik – írja a Science Alert.
Hogy mennyi ideig élnek az emberek, és mi a hosszú élet titka, az régóta foglalkoztatja a kutatókat, a mögöttes folyamatok felderítése azonban nem könnyű. Befolyásolja a genetika, az életmódbeli tényezők, és az is, hogy ezek miként hatnak egymásra az ember életében. Egy, a GeroScience című tudományos folyóiratban nemrég megjelent tanulmány most néhány gyakori biomarkert mutat be, ami hatással lehet a hosszú életre.
A The Conversation-ön megjelent cikkében Karin Modig, a svédországi Karolinska Intézet tudósa azt írja, az övék az eddigi legnagyobb tanulmány, ami a különböző biomarkereket hasonlította össze a százévet megélők, valamint a fiatalabb embertársaik között.
A kutatásban 44 ezer svéd ember adatai szerepeltek, akik 64-99 éves koruk között estek át egy állapotfelmérésen. A résztvevők egészségét 35 éven át követték nyomon. Közülük 1224-en érték meg a 100 éves kort, ami a teljes csoport 2,7 százalékát jelenti. A százévesek túlnyomó többsége (85 százaléka) nő volt.
A kutatók összesen 12 biomarkert vizsgáltak a vérben, olyanokat, amelyek a gyulladásokhoz, az anyagcseréhez, a máj- és veseműködéshez, valamint a lehetséges alultápláltsághoz és anémiához kapcsolódnak. Mindezeket a korábbi vizsgálatok az öregedéssel és a halálozással is összefüggésbe hozták.
A gyulladáshoz kapcsolódó biomarker a húgysav volt, ami bizonyos élelmiszerek emésztése során keletkezik a szervezetben. Emellett megvizsgálták még az összkoleszterint és a glükóz szintjét, valamint a májfunkcióval kapcsolatos markereket, például az alanin-aminotranszferázt (Alat), az aszpartát-aminotranszferázt (Asat), az albumint, a gamma-glutamil-transzferázt (GGT), az alkalikus foszfatázt (Alp) és a laktát-dehidrogenázt (LD).
Emellett figyeltek még a veseműködéshez kapcsolódó keratinra, a vasra és a vaskötő kapacitásra is, amelyek az anémiához – vagyis a vérszegénységhez – kapcsolódnak.
Tízmillió ma élő brit fogja megérni a századik születésnapját
Sokkal több idős ember lesz nemsoká, mint eddig bármikor, ez pedig új kihívásokat jelent a kormánynak is.
A kutatók azt találták, hogy azoknál, akik megélték a 100 éves kort, a hatvanas éveiktől kezdve általában alacsonyabb volt a glükóz-, kreatinin- és húgysavszint. Kiderült az is, hogy bár a legtöbb biomarker esetében a mediánértékek nem különböztek szignifikánsan a százévesek és a nem százévesek között, a százévesek ritkán mutattak rendkívül magas vagy alacsony értékeket.
Modig szerint még ha az általuk felfedezett különbségek összességében meglehetősen csekélyek is voltak, potenciális kapcsolatra utalnak az anyagcsere egészsége, a táplálkozás és a kivételes hosszú élettartam között. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozza, a tanulmányból nem lehet következtetéseket levonni arra vonatkozólag, hogy mely életmódbeli tényezők vagy gének felelősek a biomarkerek értékéért.
Új összefüggés igazolja, hogy a megfelelő folyadékbevitel lassíthatja az öregedést
Az egyik legfontosabb alapszükséglet a víz, melynek megfelelő fogyasztása egy friss kutatás szerint nemcsak az öregedést lassíthatja, de a betegségektől mentes életet is meghosszabbíthatja.
Nem tűnik túlságosan vad gondolatnak ugyanakkor az, hogy a táplálkozás és az alkoholfogyasztás befolyásolhatja ezeket. A kutatók hangsúlyozzák, a kor előrehaladtával érdemes lehet nyomon követni a vese- és májértékeket, valamint a glükóz- és a húgysavszintet.
De még így is lehet olyan faktor, ami ezeken kívül befolyásolja, ki hány éves koráig élhet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
