Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Érdekes megállapításra jutottak japán kutatók: bár az emojik nyilvánvaló érzelmek kifejezésére szolgálnak, a használatuk során a felhasználók könnyen elveszíthetik a kapcsolatot a hiteles érzéseikkel.
Az emojik, azaz a kis hangulatjelek és piktogramok remek lehetőséget kínálnak arra, hogy körülírás nélkül, egyszerűen fejezzük ki az érzelmeinket. Ez így egyértelműnek tűnik, azonban – vélik japán kutatók – vannak olyan helyzetek, amikor ugyanazt az emojit más érzelmek közvetítésére használják a felhasználó pszichológiai állapotától, és attól függően, hogy az egyén éppen kivel chatel.
A Tokiói Egyetem szakemberei szerint éles különbség lehet aközött, amit valaki érez, és amit egy emojival kifejez. (Kicsit olyan ez, mint amikor a való életben egy olyan ajándékot kapunk, aminek ugyan nem örülünk, de mégis mosolyogva köszönjük meg.) A kutatók azt vizsgálták, hogy az érzelmi kifejezések és a felhasznált emojik igazodnak-e az arckifejezésekkel történő érzelem-megnyilvánulásokhoz.
A kísérletbe bevontak (1289 résztvevő) demográfiai adatokat szolgáltattak, a szubjektív jólétükkel kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, és beszámoltak arról, hogy milyen gyakran használnak emojikat. Változó társadalmi kontextusú üzeneteket kaptak, a szokásos módon válaszoltak rájuk, és értékelték érzelmeik kifejezésének intenzitását.
Kiderült, hogy az emberek több érzelmet fejeznek ki emojikkal privát környezetben vagy közeli barátokkal, a legkevesebb érzelmet pedig a magasabb státuszú személyek felé mutatják. Az érzelmek intenzív kifejezése a megfelelő hangulatjelekkel járt, kivéve, ha a felhasználók úgy érezték, hogy el kell leplezni valódi érzelmeiket: például mosolygós emojikkal leplezni a negatív érzelmeket. Valójában csak olyan szélsőséges forgatókönyv esetén használtak negatív hangulatjeleket, ahol a személyhez vagy a helyzethez kapcsolódó negatív érzelmek rendkívül erősek voltak – állítják a kutatók, és még azt is megjegyezték, hogy a negatív érzelmek kifejezése elfogadhatóbbnak tekinthető az individualistább társadalmakban. Az érzelmek emojikkal való kifejezése magasabb pszichológiai jólléttel járt, mint az érzelmek elfedése.
Azt azért a kutatók is hangsúlyozták, hogy a tanulmányt a jövőben ki kell bővíteni. Az egyik problémát a Simeji billentyűzet használata jelenti, ami messze nem a legnépszerűbb billentyűzet-alkalmazás, függetlenül a mobilplatformtól. Ez a billentyűzet rendkívül népszerű a fiatal nők körében, ami a nők és a Z generáció felé torzította a mintát. Ez a nemek közötti egyenlőtlenséget is tükrözte az emojik használatában. A résztvevők szélesebb köre teljesebb képet adna a hangulatjelek megjelenítési szabályairól.
„Üdvözölném a lehetőséget, hogy kiterjesszük ezt a tanulmányt, és megvizsgáljuk a hangulatjelek megjelenítési szabályait a különböző nemek és kultúrák között” –mondta a vezető kutató, hozzátéve, hogy véleménye szerint ebben a törekvésben felbecsülhetetlen értékű lenne a különböző kulturális hátterű tudósokkal való együttműködés, ezért nyitottak bármilyen kapcsolatfelvételre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
