Ludwig van Beethoven hajszálainak DNS-vizsgálata során a 196 évvel ezelőtt elhunyt zeneszerzőnél megtalálták a májbetegség genetikai kockázatát, és kiderítették, hogy életének utolsó hónapjaiban hepatitis B fertőzése volt, de halláskárosodásának okát továbbra sem sikerült kideríteni.

A kutatásról a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a zeneszerző májbetegségre való hajlama és rendszeres alkoholfogyasztása okozhatott májelégtelenséget, amit széles körben halála okának tartanak.

Beethoven 1827. március 26-án, 56 éves korában Bécsben hunyt el. Még életében rendelkezett is arról, hogy halála után az orvosok tanulmányozzák egészségi problémáit. A halála után végzett boncolás megállapította, hogy májzsugorban szenvedett, amit gyakran okoz a krónikus alkoholfogyasztás.

Egy válogatás, amely bemutatja Beethoven másik arcát, a romantikusat

A nagy zeneszerző szívbe markoló szomorúságát foglalta dalba.

Axel Schmidt, a Bonni Egyetemi Kórház genetikusa, a tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta, hogy az orvosok számára mindig is rejtély volt, hogy mi okozta egészségi problémáit.

A kutatásban Beethoven levágott hajfürtjeinek hajszálaiból nyertek ki DNS-t. Öt hajtincsről gondolták, hogy szinte bizonyosan a zeneszerzőé lehetett. Három további hajtincs eredetével kapcsolatban azonban kétségek merültek fel. Ezek közül az egyikről kiderült, hogy valójában egy nőtől származott.

A kutatóknak a valóban Beethoventől származó hajaszálakból – mintegy 3 méternyi hosszúságú hajból – sikerült összerakniuk a zeneszerző genomját, amelyből genetikai betegségek jeleit azonosították.

Az nem derült ki egyértelműen, hogy mi okozta gyomor- és bélproblémáit, de nagy valószínűséggel kizárták, hogy Crohn-betegségben, cöliákiában vagy laktózintoleranciában szenvedett volna.

Beethoven májbetegségének kockázata, amely túlnyomórészt két gén – a PNPLA3 és a HFE – mutációjából ered, csaknem megháromszorozta a teljes spektrumú májbetegség kialakulásának kockázatát – mondta Tristan Begg, a Cambridge-i Egyetem biológiai antropológusa, a tanulmány vezető szerzője. Magyarázata szerint ezek a kockázati tényezők a legtöbb esetben nem adnak okot komoly aggodalomra, de az alkoholfogyasztással párosulva már okozhattak betegséget. Mint hangsúlyozta, a DNS-vizsgálat előtt Beethoven májbetegségét kizárólag az alkoholfogasztásnak tulajdonították.

193 év után a mesterséges intelligencia befejezte Beethoven félbehagyott, X. szimfóniáját

A mesterséges intelligencia több mint 2 millió hangjegyet komponált a zeneszerző stílusában, majd nemzetközi szakértők segítségével 730 nap alatt készült el és vált elérhetővé a nagyvilág számára az eddig csupán vázlatokban létező zenemű. Bemutatóját tavaly, a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, de most műsorra tűzik, és egy budapesti eseményt is szerveznek hozzá.

„A legfontosabb kérdés, hogy mi okozta Beethoven halláskárosodását, továbbra is megválaszolatlan maradt” – mondta el Avraham Z. Cooper, az Ohiói Állami Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a vizsgálatban. Hozzátette: talán nem is baj, hogy nem tudjuk meg, hiszen ez a rejtély is hozzá tartozik Beethoven nagyságához.

Beethovennél a progresszív halláscsökkenés 29 éves korában kezdődött és 44 éves korára teljesen elvesztette a hallását, de továbbra is remekműveket komponált.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.