Tech hvg.hu 2023. március. 21. 17:03

Megvizsgálták a Voyager–2 40 éve készített adatait, új dolog derült ki az Uránusz két holdjáról

A jelek szerint aktív óceánok lehetnek az Uránusz két holdja, az Ariel és a Miranda jégpáncélja alatt. A NASA az évtized végén új űrszondát küldene a bolygóhoz.

Egy, a Geophysical Research Letters című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint az Uránusz két holdján, az Arielen és a Mirandán is aktív óceánok lehetnek. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem tudósai szerint a két óceán anyagot lövell ki a világűrbe.

Az Interesting Engineering beszámolója szerint a tudósok úgy vélik, hogy a jeges felszín alatt aktív óceánok lehetnek. Erre utal, hogy az égitestekről anyag szivárog a világűr felé. A szakemberek korábban ez alapján azonosították a Jupiter Europa, valamint a Szaturnusz Enceladus nevű holdját is.

Minderre akkor lettek figyelmesek, amikor a tudósok újra megvizsgálták a NASA Voyager–2 űrszondájából származó mintegy 40 éves adatokat. Ez volt az egyetlen szerkezet, amely ellátogatott ehhez a bolygóhoz.

Megtalálták az Uránusz bolygó korábban "elveszített" sarkait, és a helyi sarki fényt is

Három olyan fotót mutatunk, amelyeken ismert fényjelenségek láthatók, de szokatlan nézőpontból. Plusz van egy felvétel egy kevésbé ismertről, amely biztosan mosolyt csal az arcára.

Az alacsony energiájú töltött részecskék mérésére alkalmas Low-Energy Charged Particle műszere gyűjtötte be a szükséges adatokat, miközben elhaladt az égitest mellett. Az adatok alapján szokatlan plazmaaktivitás volt a két hold között. A tudósok szerint két dolog történhet: vagy porlasztással, vagy párologtatással kerül ki az égitestről az anyag.

A NASA korábban már elhatározta, hogy ismét űrszondát küld az Uránuszhoz, de ez a leghamarabb az évtized végén indulhat el.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.