Nem csupán a felnőttek, de – meglepő módon – már a csecsemők is képesek mgbízható következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy mi vezéreli mások cselekedeteit. A mesterséges intelligencia viszont nem képes labdába rúgni ezen a területen.

Mindezt a New York- Egyetem Pszichológiai Tanszékének kutatói állítják, akik szerint az az ötlet, hogy a csecsemőknek és a mesterséges intelligenciának ugyanazt a feladatot adják, lehetővé teheti a kisdedekben meglévő tudás mesterséges intelligenciába integrálását. Ha a MI-t az emberekhez hasonlóvá akarják tenni, akkor a gépi algoritmusoknak ugyanazokra az alapvető képességekre kell támaszkodniuk, amelyekkel a csecsemők rendelkeznek a célok és preferenciák felismerésében – írják a kutatók a Cognition tudományos folyóiratban.

Azt már régebb óta tudják, hogy a pici babákat lenyűgözi a többi ember, sőt korábbi tanulmányok már azt is bizonyították, hogy a csecsemők képesek célokat tulajdonítani másoknak, és elvárják tőlük, hogy racionálisan kövessék e célokat. A gépi tanulási algoritmusok viszont egészen másképp jelzik előre a cselekvéseket.

Az emberek és a mesterséges intelligencia képességei közötti különbségek alapjainak megértése érdekében a kutatók 11 hónapos csecsemőkkel végeztek kísérletsorozatot, és az eredményeket összehasonlították a legmodernebb tanulásvezérelt neurális hálózatok válaszaival. Mindehhez egy ismert mérőeszközt, a „Baby Intuitions Benchmarkot” használták. Ez hat feladatot tartalmaz, amelyekkel a józan ész pszichológiáját vizsgálják. A BIB-t úgy tervezték, hogy lehetővé tegye a csecsemők és a gépi intelligencia tesztelését is – magyarázzák a tudósok.

Mégis mire képes a ChatGPT, hogy a fél világ meg van érte őrülve?

A Microsoft lecsapott a mesterséges intelligenciát fejlesztő OpenAI cégre, amely ChatGPT nevű alkalmazásával a csúcstechnológiai szektortól az egyetemeken át a médiáig több szakterületet is felbolydított.

A csecsemők Zoomon néztek meg egy sor videót a képernyőn mozgó, egyszerű animált alakzatokról. Ez utóbbiak cselekvései az emberi viselkedést és a döntéshozatalt szimulálták a képernyőn lévő tárgyak keresésével és más aktivitásokkal. Emellett a kutatók tanulásvezérelt neurális hálózati modelleket készítettek és képeztek ki, és tesztelték a modellek válaszait ugyanazokra a videókra.

Eredményeik azt mutatták, hogy a csecsemők felismerik az emberhez hasonló motivációkat még az animált alakzatok leegyszerűsített akcióiban is. Tudják (megjósolják) a várható végeredményt, ami abból derül ki, hogy hosszabb ideig néznek olyan eseményekre, amelyek megsértik előrejelzéseiket – ez egyébként egy általános és több évtizedes mérés a csecsemők tudástermészetének felmérésére. Ennek a „meglepetési paradigmának” a gépi intelligencia tanulmányozására történő alkalmazása során a gépi modellek nem mutattak bizonyítékot az ilyen cselekvések mögött meghúzódó motivációk megértésére, ami felfedte, hogy hiányoznak belőlük a csecsemők józan ész pszichológiájának kulcsfontosságú alapelvei.

A mostani kutatásai eredmények rávilágítanak a megismerés és a számítástechnika közötti alapvető különbségekre, rámutatnak a mai technológiák hiányosságaira, és arra, hogy hol van szükség fejlesztésekre ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia még pontosabban tudja lemásolni az emberi viselkedést.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.