Tech hvg.hu 2023. január. 19. 16:03

1000 kilométeren elterülő dinoszaurusz-keltetőhelyeket találtak Indiában, több meglepetéssel is szolgáltak a leletek

A világ egyik legnagyobb ilyen dinókeltetőjére bukkantak a Delhi Egyetem kutatói. Tanulmányozásával több dologra is fény derült a titanosaurusok szaporodásáról.

A dinoszauruszok kapcsán rendszeresen jelennek meg érdekesnél érdekesebb felfedezések. Csak az elmúlt időszakban kiderült, hogy a T-rexhez hasonló theropodák okosabbak lehettek, mint az eddig hittük. Arra is fény derült, hogy egy hatalmas ragadozó lehetett a tengeri ichtioszaurusz, mely akár 35 méteresre is megnőhetett.

Most egy indiai felfedezés enged betekintést az indiai szubkontinensen létezett titanosaurusok (Titanosauria) életébe, miután egy, a Delhi Egyetem kutatói 92 megkövesedett fészket találtak ezen állatoktól. Ezekben több mint 250, jó állapotban megmaradt tojást tártak fel, melyek érdekes információkkal szolgáltak – az eredményeket a Plos One folyóiratban publikálták.

A szerzők a közép-indiai Lameta-formációban talált csontokat és tojásokat tanulmányozták – ezek a késő-kréta időszakra, azaz 100,5 és 66 millió évvel ezelőttire datálhatók. Kutatásaik során hat különböző tojásfajt azonosítottak, mely a titanosaurusok nagyobb változatosságát sugallja ezen a területen, mint azt eddig gondolták.

Ki nem kelt dinoszaurusz-tojások.
Delhi Egyetem

Emellett egy olyan érdekes felfedezést is tettek a fészkek elrendezése nyomán, hogy ezek a dinoszauruszok sekély gödrökbe rejtették a tojásaikat, mely napjaink krokodiljainál figyelhető meg – foglalta össze az Interesting Engineering.

A vizsgálatok során találtak egy „tojást a tojásban” is, amivel arra következtetnek, hogy a titanosaurusoknak hasonló szaporodásbiológiájuk volt, mint a madaraknak – egymást követően rakhatták le a tojásaikat, mint a modern madarak is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.