Egyre gyakrabban kapunk bizonyítékokat arra, milyen fejlettek lettek a mesterséges intelligencián alapuló megoldások. Amerikai kutatók azon fáradoznak, hogy leleplezzék a gépi algoritmusokkal elkövetett csalásokat.
A mesterséges intelligencia képességei lenyűgözők. Videót készítenek szavakból, akár esszéket írnak, nagy művészek stílusában festenek. Vagy például itt van a legújabb fejlesztés, az Open AI készítette Chat GPT, amely valóban emberszerű beszélgetések hátterében állhat, sőt – ahogy arra a ZME Science rámutat – kódokat írhat és hibakeresést végezhet, középiskolai szintű teszteket oldhat meg, magyarázhat és taníthat, intelligens válaszokat adhat akár egészen szűk témakörökben is.
Dörzsölhetik is a markukat a közeljövő diákjai, milyen remek „segítséget” vethetnek majd be egy-egy esszé megírásakor, házifeladatuk elvégzésekor. Azután pedig tanár legyen a talpán, aki rájön, hogy valójában a mesterséges intelligencia dolgozott a diák helyett.
Ennek vennék elejét a Texasi Egyetem szakemberei, akik úgynevezett statisztikai vízjelekkel látnák el a mesterséges intelligencia által generált szöveges tartalmakat. Ehhez egyedi, véletlenszerű szövegrészleteket generálnának, amelyek elég véletlenszerűek ahhoz, hogy digitális aláírásként szolgáljanak, azonban nem zavarják meg a szöveget olvasó embert. Ha pedig valaki rendelkezik a fentiekkel kapcsolatos kriptokulccsal, nagy biztonsággal meg tudja állapítani, hogy egy esszét vagy egy cikket MI vagy valós személy generált-e.
Megnyomták a pánikgombot a Google-nél az új mesterséges intelligencia miatt
A Google vezére kiadta a vállalat részlegvezetőinek, hogy azonnal kezdjenek a mesterséges intelligencia fejlesztésébe. A tét több százmilliárd dollár és az, hogy a Google üzleti modellje meddig képes kitartani.
Ez így technikailag egyértelmű, kérdés viszont, hogy miként működbe egy ilyen vízjel a gyakorlatban. Persze ha valaki szóról szóra felhasznál egy ChatGPT által készített esszét, könnyen lebukhat. De lehet, hogy csak néhány mondatot ír át, és ezzel esetleg meg is semmisíti a statisztikai vízjelet. Néhány szó lecserélése – állítják a kutatók – azért nem lesz elég, mert még az enyhén módosított szöveg esetében is észlelhető az MI „jelenléte”, azonban a tartalom jelentősebb módosítását valószínűleg nem lehet már észrevenni. Ha pedig valaki egy másik MI-t használ a kimenet átfogalmazására, azt nem fogják tudni észlelni.
Azt a kutatók is elismerik, hogy a MI-technológia néhány lépéssel megelőzi a megfékezésére tett kísérleteket. Viszont úgy gondolják, vízjelzési módszerükkel jó úton haladnak, különösen, hogy az nincs hatással a generált szöveg minőségére. Jövőbeli terveik között szerepel, hogy a MI által készített képekre is kidolgoznák a vízjelzési lehetőséget, bár miután ezt nem érdemes pixel szinten csinálni (úgy könnyű lenne az eltávolítása), még nem tudják, hogy tényleg sikerrel járnának-e.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.