Tech hvg.hu 2023. január. 04. 08:03

Feledékeny? Nem emlékszik valamire? A pszichológusok válaszolnak: mikortól kell aggódnia emiatt?

Sokan szembesülünk időnként azzal, hogy nem jut eszünkbe egy név, egy filmcím, vagy hogy hova is tettünk valamit. Az idősebbek ilyenkor óhatatlanul az elbutulásra, a rettegett Alzheimer-kórra gondolnak, de vajon mikor válik jogossá ez a félelem?

A mindennapok során gyakran előfordulhat, hogy hirtelen nem jut eszünkbe valami, és ha már idősebbek vagyunk, valószínűleg bevillan a szellemi hanyatlás réme is. Tény, hogy ahogy a testünk öregszik, úgy az agysejtjeink is zsugorodnak, kevesebb a kapcsolat a neuronok között. Azonban nem feltétlenül az öregedés okolható a feledékenységért, ugyanis okozhatja ezt fáradtság, stressz, szorongás is.

A memóriarendszerünk – olvasható a kutatók The Conversation folyóiratban megjelent cikkében – úgy van felépítve, hogy bizonyos fokú feledékenység normális jelenség legyen. Ilyenkor tulajdonképpen tehermentesíti magát az agy, a túl sok felesleges információ lassíthatja vagy akadályozhatja más emlékek előhívását. Az agyunk általában az új értesüléseket sorolja előre, és könnyen megfeledkezik az absztrakt információkról, például a számokról.

A memóriavesztés azonban egy határon túl már problémává válhat, például ha hirtelen nem tudjuk, miért is indultunk el otthonról, vagy gondot jelent egy jól ismert hely megközelítése. Ez persze nem máról holnapra következik be. Az öregedéssel összefüggő memóriavesztés és az aggasztó memóriavesztés közötti utat enyhe kognitív károsodásnak nevezik. A károsodás mértéke stabil maradhat, javulhat vagy romolhat. Ami viszont rossz hír: ez már jelzi a jövőbeni neurodegeneratív betegségek, például a demencia megnövekedett kockázatát. Az enyhe kognitív zavarral küzdő emberek 10–15 százalékánál alakul ki demencia évente.

Az enyhe kognitív károsodás diagnózisa mindenesetre megerősíti az idősek aggodalmát, hogy memóriavesztésük rendellenes, ami a lehetséges kezelések kereséséhez és a jövő tervezéséhez is vezethet.

Ma úgy gondolják, hogy az Alzheimer-kór, azaz a demencia leggyakoribb típusának korai jelzője a navigáció (a tájékozódás) károsodása. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vizsgálatai is kimutatták, hogy a térbeli környezetünk emlékeinek alapját képező területeket érinti először ez a degeneratív betegség. Tehát az eltévedések számának észrevehető növekedése figyelmeztető jel lehet a jövőbeni súlyosabb és szélesebb körű nehézségekre.

Unsplash/Wonderlane

Tekintettel az eligazodási képesség csökkenése és a demencia közötti előrejelző kapcsolatra, ösztönözni kell a szabványosított tesztek kidolgozását és alkalmazását a hiányok mielőbbi kimutatására. Jelenleg a tudományos irodalom különböző megközelítéseket ír le, a toll-papír tesztektől és a virtuális valóságon át a valós navigációig, de egyelőre még nincs megbízható szabvány. Kihívást jelent egy olyan teszt kidolgozása, amely pontos, költséghatékony és könnyen elvégeztethető.

Mindezeket figyelembe véve, ausztrál kutatók kifejlesztettek egy ötperces tesztet, amely a jelenetmemóriát használja az útkeresési képesség mutatójaként. Megkérik a résztvevőket, hogy emlékezzenek házakról készült képekre, majd tesztelik, hogy képesek-e különbséget tenni a tanult képek és a házakról készült új képek között. Egyelőre azt találták, hogy a teszt jól teljesített annak előrejelzésében, hogy miként változnak az egészséges fiatalok útkeresési képességei, de jelenleg még értékelik a teszt hatékonyságát idősebb embereknél.

Jelenleg ugyan még nincsen gyógymód az Alzheimer-kór gyógyítására, a korai felismerés lehetővé teszi a jövő tervezését és a betegség célzottabb kezelését.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

hvg360 Medvegy Gábor 2024. november. 30. 15:00

Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.