Partra vetődött bálnák agyában mutatták ki az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásokat, ez pedig magyarázatot adhat a haláluk körülményeire is.
Ez lehet az első alkalom, hogy az emberi agyszöveteken kívül más állatban is kimutatták az Alzheimer-kór fiziológiai jeleit – számol be az IFLScience.
A kutatásban 22, skót vizeknél partra vetődött fogas bálna agyát vizsgálták meg, emellett voltak Risso-delfinek, hosszúszárnyú bálnák, fehércsőrű delfinek, kaliforniai disznódelfinek és palackorrú delfinek agyszövetmintái is. Ezekben a kutatók az Alzheimer-kór markereit keresték. Eredményeiket az European Journal of Neuroscience folyóiratban tették közzé.
Ilyen markerek a béta-amiloid plakkok, a foszfo-tau magas szintje és a gliózis, mely a gliasejtek rostos felhalmozódását jelenti a központi idegrendszerben. Ezekről úgy tartja az orvostudomány, hogy hozzájárulnak ezeknek a neurodegeneratív betegségeknek a kialakulásához.
Bár az idős állatok mintáinak mindegyikében találtak amiloid-béta plakkokat, három bálnánál, melyek különböző fajokhoz tartoztak, viszont egészen pontosan az emberi Alzheimer-kórhoz hasonló jeleket mutattak ki.
A kutatók úgy gondolják, a partra vetődés nem lehetett véletlen ezeknél az egyedeknél. Bár nem tudhatják biztosra, csak sejtik, hogy hasonló kognitív deficitet okozhat a bálnák agyában is ez az elváltozás, mint ami a demens embereknél is jelen van. A demencia miatt eltévedt, és emiatt partra sodródott állatokon ezért úgy vélik, ennek tudatában nem sokat segít a visszahelyezésük, ugyanis ebben a mentális állapotukban már ez sem járul hozzá a megmentésükhöz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.