Az Európai Űrügynökség döntnökei nemrég rábólintottak arra a tervre, amelynek célja, hogy nukleáris hulladékkal működő akkumulátorokat építsenek a tudósok. Ha sikeres lesz a projekt, az új technológia segítségével olyan területeken is lehetne dolgozni, ahol nem, vagy csak korlátozottan lehet hozzájutni a napenergiához. Ilyenek például a közel 14 földi napig tartó éjszakák a Holdon, vagy a Jupiteren túli küldetések.

A kutatók úgy vélik – írja a The Next Web –, hogy az amerícium, vagyis a plutónium bomlásából származó radioaktív elem segítségével elegendő hő állítható elő mind a berendezések működéséhez, mind pedig az elektromos áram előállításához. Ha sikerül, ez lenne az első alkalom, hogy az ameríciumot ilyen módon használják fel.

A jelenlegi akkumulátorok a plutónium 238-as izotópját használják, ám ezt nehéz és költséges előállítani. Az Egyesült Államok és Oroszország adja a világ kínálatának legnagyobb részét, így a NASA-nak nincs túl sok raktáron belőle. Ebben kínálhat alternatívát az ESA.

A projektre összesen 29 millió eurót, vagyis nagyjából 12 milliárd forintot különített el az Európai Űrügynökség. Bár az előállítása egyszerűbb és olcsóbb is, mint a plutónium 238 izotópé, az amerícium kevesebb energiát is termel. A mérnökök ugyanakkor úgy vélik, még ez is lehet elegendő. A kutatók számításai szerint az előállítása ötödannyiba kerül, mint a plutóniumé, ráadásul az atomreaktorokban is folyamatosan termelődik.

A szakemberek várakozása szerint az évtized végére az Európai Űrügynökség már használni fogja az ameríciumalapú akkumulátorokat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.