Az UNESCO és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) tisztviselői márciusban tíznapos látogatást tettek a Nagy-korallzátonynál, hogy felmérjék az állapotát. Az Ausztrália északkeleti partvidékén lévő korallzátony 1981 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A jelentés szerzői szerint Ausztrália szövetségi kormányának és Queensland regionális hatóságainak a nemzetközi erőfeszítésekkel összhangban jelentősebb károsanyagkibocsátás-csökkentési célokat kellene elfogadniuk.

A jelentés megállapította, hogy a tömeges korallfehéredés megállítására és a zátony vizének tisztántartására tett közelmúltbeli erőfeszítések nem voltak elég gyorsak és hatékonyak.

Az ausztrál szövetségi illetékesek és a regionális hatóságok visszajelzéseit is megvizsgálják, mielőtt az UNESCO hivatalos javaslatot tenne a Világörökségi Bizottságnak a veszélyeztetett státuszba sorolásról. A jelentésben szereplő ajánlás szerint komolyabb pénzügyi forrásokat kell szánni a vízminőség javítására és a terület pusztulásának megállítására.

64 ezer úszkáló teknőst videóztak a Nagy-korallzátonynál

Már a drónokat is bevetik a Nagy-korallzátony teknősállományának ellenőrzéséhez. Az egyik legutolsó felvételen 64 ezer vidáman úszkáló állat látható.

Az UNESCO tudományos tanácsadói már tavaly azt javasolták, hogy a Nagy-korallzátony kerüljön fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Az ausztrál kormánynak azonban sikerült elérnie, hogy elhalasszák ezt a lépést.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.