Svédország átlaghőmérséklete a világátlagnál kétszer nagyobb mértékben, csaknem két fokkal emelkedett a 19. század második fele óta, rövidebb lett a hóval borított időszak és több lett a csapadék – közölte a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI).

Svédország átlaghőmérséklete 1,9 Celsius-fokkal emelkedett 1991 és 2020 között az 1861 és 1890 közötti időszakhoz képest – közölte kedden az intézet, amely minden korábbinál mélyrehatóbban vizsgálta a klímaváltozást a skandináv országban.

A hótakaró jellemezte téli időszak hossza 16 nappal csökkent 1961-1990 és 1991-2020 között, az átlagcsapadék pedig az 1930-as 600 milliméterről 2000 óta közel 700 milliméterre emelkedett. A csapadék jellemzően ősszel és télen lett több, a tavaszi és nyári időszakban nem figyeltek meg növekedést.

OMSZ: A klímaváltozás miatt folyamatosan csökken az országban a fűtési igény

A 140 éves fűtési technológiai rendszer 120 éve még korszerűnek számított, de ma már magas energiaszámlákkal jár, részben ezzel indokolják, hogy kezdődik a ház belső rekonstrukciójának és modernizációjának előkészítése. Ha tíz évvel ezelőtt elkezdték volna a beruházást, mára sokkal alacsonyabb lenne a parlament gáz- és áramszámlája.

Ugyanakkor nemcsak Svédországban érezteti hatásait a globális felmelegedés. Kiderült például, hogy nyolcvanszoros a heves esőzések kockázata a klímaváltozás miatt, és az is kiderült, hogy a grönlandi jégtakaró sincs túl jó állapotban. Bár a probléma Magyarországot is érinti, hazánk nagyon rosszul szerepel a klímavédelemben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.