Az orosz energiafüggőségből való kiútra az egyik legnagyobb lehetőséget a Baltic Pipe, vagyis a Balti Csővezeték jelenti. A norvég földgázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító új európai gázvezetéket október 1-jén állítják majd üzembe, jelentőségét pedig még inkább látni most, hogy robbanásokban megrongálódtak az Északi Áramlat gázvezetékek, valamint, hogy a Gazprom bejelentette: leállít minden gázszállítást, amely Ukrajnán keresztül érkezik Európába.

Úgy néz ki, az Északi Áramlat kiesése után egyedül maradunk az orosz gázzal az EU-ban

Két nappal azután, hogy robbanásokban megrongálódtak az Északi Áramlat gázvezetékek, a Gazprom bejelentette, hogy leállít minden gázszállítást, amely Ukrajnán keresztül érkezik Európába. Mivel a Jamalt már májusban letekerték, ha betartják a friss ígéretüket, akkor az utolsó jelentős, Európába befutó csövük a Török Áramlat meghosszabbítása, a Balkáni Áramlat lesz, mely a szerb határon lép be Magyarországra.

A most átadott Baltic Pipe évi 10 milliárd köbméter kapacitással bír. Erről a Világgazdaság augusztusban azt írta, hogy meghosszabbítják Magyarország, Ausztria és Románia irányába is.

A csővezetéket 1,6 milliárd euróból építették meg, hosszúsága pedig 950 km. A projektet még 2001-ben indították útnak, ám később gazdasági okok miatt leállították. Később, 2008 környékén új feltételekkel indult újra el.

A vezeték a Stavangert (Norvégia) és a Dornumot (Németország) összekötő Europipe II oldalelágazása. A csővezeték a tenger fenekén és a szárazföldön is kanyarog, a tengerből pedig a Pogorzelicénél éri el a lengyel partot.

A csővezeték tenger alatti szakaszán augusztusban végezték el a végső tesztet, ami lehetővé tette, hogy októberben megindulhasson rajta a szállítás.

A számítások szerint Lengyelország ezzel a vezetékkel az orosz Jamalon keresztül érkező éves gázmennyiség 60 százalákát ki tudja váltani.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.