A szellemi kimerültség egy komoly állapot, és rengeteg embert érint. A tudománynak ugyanakkor még nem sikerült egzakt választ találnia a kérdésre: hogyan lehetséges, hogy az, aki szellemi munkát végez, sokkal kimerültebbnek érezheti magát, mint egy fizikai dolgozó.

Ebben a témában merültek el a Current Biology című szaklapban megjelent új tanulmány szerző is, és találtak is egy érdekes dolgot: úgy tűnik, hogy aki jobban igénybe veszi a gondolkodást egy adott feladat során, annál agyi szinten is érzékelhető változások indulnak el a Nature szerint.

A témában zajlott kutatás során a szakemberek egy napon át 40, 20 és 39 év közti egészséges ember tevékenységét követték. Ehhez két csoportra osztották őket: lett egy olyan, amelyik a nehéz, szellemileg megterhelő feladatokat végezte, és egy olyan, amelyik a könnyűeket. A feladatok elvégzése közben és után is mágneses rezonancia spektroszkópia (MRS) segítségével elemezték az alanyok agyműködését. A kutatók alapvetően az egyes molekulákra, illetve azok mennyiségére voltak kíváncsiak.

A Paris Brain Institute munkatársai azt találták, hogy azoknál, akiknél a keményebb, szellemileg megterhelő munkákat végezték, az agy prefrontális kérgében

több glutamát halmozódott fel. A másik, könnyű feladatokat végző csoportnál alacsonyabb volt a vegyület aránya.

A kutatók arra is felfigyeltek, hogy akiknél magasabb volt a glutamátszint, azok nagyobb valószínűséggel kérték az azonnal elérhető jutalmat – ez azt mutatja szerintük, hogy a kimerültség miatt az ember nehezebben látja át a következményeket, és nehezebben is tudja visszafogni magát.

A jó hír, hogy a glutamát szintje pihenéssel visszaállítható, az azonban nem egyértelmű, hogy ehhez pontosan mennyi pihenésre is van szükség, elégséges-e például csak az, ha az alany alszik egy jót. Az sem ismert még, hogy mi történik a felhalmozódott vegyülettel a pihenés során.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.