A világ egyik legkisebb emlősének, az etruszk cickánynak a szíve percenként 1500-szor, vagyis másodpercenként 25-ször ver. Ehhez képest az ember szíve jóval lassabb, csupán 60-100-szor ver percenként. A világ legnagyobb állatának, a kék bálnának azonban még ennél is lassabb a szívverése: percenként kétszer dobban a kanapé méretű, nagyjából 450 kg-os szerv.

Ha valaki szerezne egy óriási fonendoszkópot, akkor valami ilyesmit hallana:

A fenti videót valós adatok alapján készítették el a tudósok, akik néhány évvel ezelőtt a kaliforniai Monterey-öbölben gyűjtötték össze az ehhez szükséges adatokat. Kiderült az is, hogy amikor az állat a felszín felé úszott, hogy levegőt vegyen, vagy éppen merült, a szívverése drámaian felgyorsult: elérte a percenkénti 37 dobbanást – írja a Vox.

A tudósok azért is szerették volna rögzíteni a bálnák szívverését, hogy kiderítsék, mi az a legnagyobb méret, amekkorára egy állat megnőhet a Földön. Max Czapanskiy, az amerikai Stanford Egyetem kutatója szerint nem a táplálék fogja vissza a bálnák növekedését, abból ugyanis van elég a vízben. A vizsgálatok során arra jutott, hogy egy élőlény méretét egyértelműen a szíve mérete határozza meg.

A bálnák visszatartják a lélegzetüket, miközben a krillekkel táplálkoznak. Ezek az élőlények akár 60-80 méter mélyen is lehetnek, így az állat vérében felhalmozódik a szén-dioxid. Amikor a felszín felé úszik, hogy levegőt vegyen, a szívverése felgyorsul, hogy összegyűjtse a vérből a szén-dioxidot, és oxigénre cserélje azt. Mivel a nagyobb szív lassabban ver, ezért tovább is tart az oxigénpótlás. Emiatt a bálnának hosszabb ideig kell a felszínen tartózkodnia, hogy levegőt vegyen. Márpedig minél tovább tart ez a folyamat, annál kevesebb krillt tud elfogyasztani az állat.

Nagy bajba keveri a bálnákat a klímaváltozás

A globális felmelegedés miatt csökken a legnagyobb tengeri emlősök élőhelye, az Új-Zéland körüli vizekben élő kék- és ámbráscetek délre, hűvösebb vizekbe vándorolnak.

A kutatók 2018-ban egy speciális eszközt rögzítettek az egyik bálnára, hogy rögzítsék a szívverését. Kiderült, az állat szívverése 1,8 másodpercet vesz igénybe, vagyis percenként legfeljebb 33-at tud dobbanni. Ám a felszín közelében ennél többet üt, így az állat szíve csúcssebességen pörög. Czapanskiy szerint mindez azt is jelenti, hogy ennél gyorsabban már fizikailag sem tud verni.

A fentiek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy egy nagyobb állatnak még lassabban verne a szíve, ezért még tovább tartana levegőt vennie, így pedig kevesebbet tudna enni. Emiatt egy nagyobb test már nem lenne „fenntartható”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.