Az új időpont megdönti azt a sokáig uralkodó elképzelést, hogy a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja.

A maradványokat Johannesburgtól körülbelül 50 kilométerre, az emberiség bölcsőjeként számon tartott térségben, a Sterkfontein-barlangokban találták. Itt 1936-ban fedezték fel az első felnőtt Australopithecus-fosszíliát. Azóta több száz Australopithecus-fosszíliát találtak ott, köztük a híres Kislábat, aki 3,67 millió évvel ezelőtt élt, és neki tulajdonítják a mindeddig legteljesebb Australopithecus-csontvázat.

A kutatók most új technikát alkalmaztak a Sterkfontein-barlangok üledékeinek kormeghatározásához. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban jelent meg. A munka szerint a barlang fosszíliái idősebbek, mint a híres etiópiai lelet, a Lucy-fosszília. Az 1979-ben megtalált Lucy az Australopithecus afarensis fajhoz tartozott, és 3,2 millió évvel ezelőtt élt.

Darryl Granger, a Prude Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője a CNN-nek hangsúlyozta, hogy Sterkfonteinben több Australopithecus-fosszília található, mint bárhol máshol a világon. A pontos korukat azonban nehéz volt megállapítani, mert a korábbi kutatások ellentmondásos dátumokat határoztak meg. Az új kutatásban megállapították, hogy az Australopithecus-fosszíliákat tartalmazó barlangi üledékek mindegyike 3,4 millió és 3,6 millió éves, ami az Australopithecus-korszak elejére, és nem a végére helyezi őket.

Megjöttek az eredmények, fény derülhetett a hunok, avarok és honfoglaló magyarok származására

A tudományos körökben vitatott módon a szakmaiság és a politikai elvárások között egyensúlyozó Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja, valamint a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói a vitathatatlanul tekintélyes Current Biology szaklapban tették közzé vizsgálódásuk eredményeit.

Mindeddig úgy gondolták, hogy a dél-afrikai ausztralopiták kelet-afrikai fajoktól származnak, mint Lucy és az Australopithecus afarensis más tagjai. „A mi kormeghatározásunk azt mutatja, hogy ez nem lehet igaz, mert gyakorlatilag egyidősek” – mondta Granger. Mint hozzátette:

élnie kellet egy régebbi, közös ősnek.

A barlangi üledékek korának meghatározásához Granger a 90-es évek közepén kifejlesztett módszerét használta. Kozmogén nuklidokkal dolgozott, „nagyon ritka radioaktív részecskékkel, amelyeket az űrből érkező kozmikus sugárzás hoz létre az ásványi szemcsék belsejében” – mondta. Az alumínium-26 és a berillium-10 ilyen kozmogén nuklidok, mindkettő megtalálható a kvarc ásványban. Az alumínium-26 akkor keletkezik, amikor a kőzetet a Föld felszínén kozmikus sugárzás éri. De ez nem történhet meg, ha már egy barlang belsejében van.

Granger és kutatócsoportja azt is megállapította, hogy a barlangban az 1930-as és 40-es években végzett feltárásokkor a különböző rétegekből származó fosszíliák összekeveredtek, és korábban ez okozhatta a korukkal kapcsolatos tévedéseket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.