A NASA elárulta, melyik az a két bolygó, amiket elsőként vizsgál majd meg a James Webb űrteleszkóppal.
Hónapok óta dolgoznak azon a tudósok, hogy a James Webb űrteleszkóp megkezdhesse a munkáját. A szakemberek igen jó úton járnak, hogy ez megtörténhessen, hogy mennyire, azt ez a GIF bizonyítja.
A NASA szerint már csak hetek kérdése, hogy meginduljon a munka a teleszkóppal, ezért a szervezet listába gyűjtötte azokat a célpontokat, amelyek megfigyelése kifejezetten izgalmasnak ígérkezik. Ezek közül kettőt nemrég be is jelentett: egy olyan szuperföld-párost, amelyek közül az egyiket lávaóceánok borítják, míg a másiknak nincs légköre – írja a CNet.
Laura Kreidberg, a Max Planck Csillagászati Intézet munkatársa szerint a két égitest tanulmányozása lehetővé teszi, hogy megértsük, milyen állapotok uralkodtak a Földön az élet kialakulása előtt.
Is it possible for a rocky planet to be so hot that the surface is molten and the clouds rain lava? ������ ☂️ #NASAWebb will find out: https://t.co/Uo3oeklLMu
— NASA Webb Telescope (@NASAWebb) May 26, 2022
������: Artist illustration, credit NASA, ESA, CSA, Dani Player (STScI) pic.twitter.com/OrZZXMp4CR
Az egyik bolygó a 55 Cancri e, amelynek felszínén a lávaóceánok találhatók. Ez körülbelül 40 fényévre található tőlünk, és 8,63-szor nehezebb, mint a Föld. Az égitest egy olyan csillag körül kering, mint a Nap, ám a távolsága tőle csupán 2,4 millió kilométer, így a felszínén rendkívül nagy a forróság.
Ami miatt igazán izgalmasnak tűnik a bolygó, az az, hogy az előzetes feltételezések szerint nem úgy viselkedik, mint egy hasonló égitest. Ha egy bolygó ilyen közel van a csillagához, akkor mindig ugyanazon oldala van a csillag felé, így a szakemberek azt feltételezik, hogy azon az oldalon sokkal nagyobb a forróság, mint a másikon, a hőmérsékletnek pedig nem volna szabad ingadoznia.
A 55 Cancri e esetében azonban más a helyzet. A szakemberek úgy vélik, hogy a bolygónak sűrű légköre lehet, ami oxigén és nitrogén jelenlétére utal. A másik lehetőség, hogy a bolygó nem mindig ugyanazon oldalát mutatja a csillag felé, az égitest legforróbb pontja ugyanis folyamatosan vándorol.
A James Webb űrteleszkóp infravörös műszereivel vizsgálja majd meg a bolygót, így kiderülhet, hogy van-e az égitestnek légköre.
A másik vizsgált planéta a tőlünk 48 fényévnyire található LHS 3844 b lesz. Ez 2,25-ször nagyobb a Földnél, és bár szintén forró, kevésbé az, mint az 55 Cancri e. Csillaga az LHS 3844 nevű vörös törpe. A bolygó különlegessége, hogy a NASA szerint nincs számottevő légköre. A James Webb itt a kőzetösszetételt vizsgálja majd, valamint a vulkáni gázokat is észlelheti – feltéve, hogy a bolygó vulkanikusan aktív.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.