Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A tudósok szerint a Piccard Mons több kisebb vulkánkitörés eredményeként jöhetett létre. Azt viszont nem tudni, mi okozhatta ezeket a kitöréseket.
A NASA tudósai nemrég újra elővették azokat a felvételeket, amelyeket a New Horizons űrszonda készített még 2016-ben a Plútó felszínéről – írja az IFLScience.
A beszámoló szerint ezek a csúcsok semmihez sem hasonlíthatók a Naprendszerben. Már csak azért sem, mert nem kőzet alkotja őket: fagyott ammóniából, nitrogénből, metánból és vízjégből állnak. Az eredetük azonban kevésbé ismert.
Nagyobb a Plútó, mint eddig gondoltuk - sorra érkeznek a különleges képek
Bonyolult számítások, fejlett űrtechnológia és egy 9 éven át tartó út kellett ahhoz, hogy a New Horizons űrszonda 12 500 km-re megközelítse a Plútót.
Régebben a tudósok azt gondolták a Plútóról, hogy olyan messze van a Naptól, hogy az égitest teljesen fagyott. A New Horizons adataiból azonban kiderült, hogy a közelmúlt geológiai tevékenysége átformált bizonyos területeket. A kutatók ezért az elmúlt években azon dolgoztak, hogy megértsék a látottakat, valamint azt is, milyen erők formálják a bolygó felszínét.
A Plútó legismertebb része egy szív alakú képződmény, a Sputnik Planitia. Ez egy 1050 kilométer átmérőjű jégtakaró, amiről azt sejtik, hogy egy ősi becsapódás nyomát takarja el. A medence oldalainál jelentős emelkedők találhatók, ezek közül a legnagyobb egy 7 kilométer magas, nagyjából 225 kilométer széles jégvulkán – derült ki a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányból.
Ez az égitest legmagasabb csúcsa, ami a Piccard Mons nevet viseli, ám ezt már nem világította meg a Nap, amikor a New Horizons képet készített, így a szakemberek egy másik csúcsot, a Wright Monst tanulmányozták közelebbről.
Kelsi Singer, az amerikai Southwest Research Institute kutatója szerint mindkét csúcs jégvulkán lehet, ám nem egy drámai kitörés, hanem több kisebb, egymáshoz közeli kitörés hozhatta őket létre.
A Wright Mons 4 kilométer magas és 150 kilométer széles. Mivel a közelében nem látni becsapódás nyomát, így elképzelhető, hogy csak nemrég jöhetett létre a képződmény. Ez azt is jelenti, hogy a Plútónak volt elég hője és energiája a felszín alatt, hogy ez megtörténhessen.
Hogy akkor milyen erők hatására történhettek meg ezek a kitörések, egyelőre nem tudni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
