Ha a Copenhagen Suborbitals sikerrel jár, úgy Dánia lesz a negyedik nemzet, amely embert juttatott a világűrbe. Az amatőr csoportnak azonban nincsenek dollármilliói, sem pedig fejlett technológiai eszközei. De legalább kitartók.
A világűrt már számos nemzet elérte, az olyan űripari magánvállalkozások, mint a SpaceX és a Blue Origin révén pedig az űrturizmus is lehetségessé vált. Sokan azonban nem mások segítségével akarnak az űrbe jutni, az oda vezető utat ők maguk akarják kitaposni – ilyen többek közt a Copenhagen Suborbitals nevű társaság is, akiket a rakétatechnika iránti szeretet hozott össze.
A mintegy ötven főt számláló csoport egy lelkes közösség – pénzük mondjuk nem nagyon van, ugyanis nem áll mögöttük sem a NASA, sem Elon Musk, sem pedig Jeff Bezos. A társaság ennek ellenére a fejébe vette: némi utána olvasással és folyamatos tanulással valahogy eléri, hogy embert küldjön a világűr határára. (A csoport hivatalosan szuborbitális repülést, más néven űrugrást hajtana végre.)
A közösség egy tagja, Mads Stenfatt nemrég interjút adott a Futurismnak, amelyben távlati terveikről beszélt. A férfi nem mérnök, soha nem is járt a világűrben – ejtőernyősként dolgozott, ami ugyan nem összeegyeztethető egy űrutazással, de ő úgy véli, majd ez a tapasztalat is jó lesz valamire. Stenfatt azt is mondta: ami hiányzik a finanszírozásból és az erőforrásokból, azt a kitartás, a találékonyság és a puszta akaraterő pótolja.
A közösség jelenleg a „Spica” nevű űrhajón dolgozik, amely reményeik szerint az első olyan amatőr űrhajó lesz, amely szuborbitális repülést hajthat végre egy kis legénységgel. (Kiemelt képünkön nem ez látható.) A munkát viszont nagyon lassítja, hogy a felhasználható pénzügyi keret igen szűkös. A koronavírus-járvánnyal jött korlátozások miatt sem tudnak haladni, ezért becsléseik szerint még legalább 10 évbe telik, mire elérik céljukat.
„Ez a munka küzdelmes, kitartó és egyenesen veszélyes” – mondta erről a közösség tagja az interjúban. Stenfatt azt is leszögezte: pontosan tudják, hogy a szedett-vedett csapat nem rendelkezik mély, technikai tudással, ám pontosan ez a nehézség hajtja őket. Megosztotta, hogy elkészítettek egy hajtóművet a Nexø-osztályú rakétájukhoz, amelyet végül az egyik fémiparban dolgozó tagjuk kalapált össze.
A Franken-motor becenevet adtuk neki, mert olyan ronda volt – de tökéletesen működött.”
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.