Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Magyarországon 1940-ben mérték az eddigi leghidegebb éjszakát, amikor is -35 °C-ot mutatott a hőmérő higanyszála. És bár 50-100 évvel ezelőtt sokkal nagyobb hó borította az országot télen, valószínűleg soha nem volt szükség olyan extrém jégmasinákra, melyeket a Spektrum mutat be ezen a hétvégén.
Számos országban szükség van olyan akár közlekedési akár mentő eszközökre, melyek extrém hideg időjárási körülmények között is tökéletesen működnek. Sajátosságaikból eredően a szélsőséges időjárási körülményekre tervezett gépek tartósak, ellenállóak, egyúttal lehetővé teszik az életben maradást és a boldogulást.
Norvégiában a domborzat és a téli időjárás is szélsőségesnek mondható, így nem kis feladat az ország két legnagyobb városa, Oslo és Bergen közötti vasúti pálya tisztán tartása. Az Európa egyik leglátványosabb útvonalaként számontartott pálya közlekedés, turizmus és kereskedelem szempontjából is kulcsfontosságú. A vonal mentén elhelyezkedő városok és falvak lakói számára ez az egyetlen kapcsolat az ország többi részével, ezért a szerelvényeket rendszeresen jégtelenítik, ám a pályát is tisztán kell tartani, hogy megelőzzék a kisiklásokat.
Ez pedig egy különleges, HB1500S típusú hómaróval lehetséges, ami a valaha épített legnagyobb ilyen szerkezet – ezt mutatta be részletesen a Jégmasinák című dokusorozatához ízelítőként a Spektrum.
Egy mozdonyra két hatalmas forgótárcsát szereltek, melyeket két 750 lóerős dízelmotor működtet. Az erős lemezek pengeként vájnak bele a hóba, hogy a kürtők felé tereljék. Az 53 tonnás gépezet óránként 16 ezer tonnányi havat képes megmozgatni, működésben tartva a norvég vasúthálózatot. A járműben egyszerre ketten utaznak, a mozdony vezetője, aki a sebességet irányítja, a másik oldalon pedig a hómaró kezelője foglal helyet.
A hómaró két különálló tárcsával rendelkezik, melyet hidraulikusan mozgatható vázra szereltek fel. Ennek segítségével egy méterrel szélesíthető a munkaterület. A két oldalon egy-egy szárny is látható, és ha ezeket kihajtjuk, további egy métert nyerünk. Ez azt jelenti, hogy összesen körülbelül ötméteres szélességben tudják megtisztítani a pályát és a környékét.
A szerkezetet tehát úgy alakíthatják, hogy egy személyvonatnál csaknem három méterrel szélesebb nyomtávot tudjanak letakarítani. A hó a jármű két oldalán elhelyezett járatokba kerül. Nagy terelőlapátok gondoskodnak arról, hogy a pályáról eltüntetett hó és jég a hatalmas, hidraulikusan mozgatható garatokba kerüljön. Innen már a szél is elvégzi a munkát. A kilövellő havat a pálya mellé tereli.
Az alacsonyabban lévő pengék a jeget és az összetömörödött havat törik fel. A felsőkre akkor van szükség, ha például lavina vagy intenzív havazás miatt magas a hóréteg. Innen is a terelőlapátok felé küldik a havat. A garatokba jutó anyag olyan erővel lövell ki a szerkezetből, hogy akár 40 méterre is képes eljutni. Ez a képesség akkor különösen előnyös, amikor a vasúti pálya körül magasabb a hó, mint a mozdony, nem ritka ugyanis, hogy a hóréteg vastagsága eléri a 4-5 métert is.
Míg az erőteljes monstrum elején található kések és tárcsák végzik el a munka oroszlánrészét, a finomhangolásról egy hóeke gondoskodik.
A hómaró az összes havat eltávolítja, amely a sín felett legalább hat centiméterrel található. Ezt a legalsó hat centimétert a hóeke kotorja le a pályáról. A mozdony hátulsó részére felszerelt lap a maradék havat is eltünteti, megakadályozva azt, hogy a sínek felületén jeges bevonat képződjön. Ha erre nem kerül sor, az kisiklásokat idézhet elő.
A Jégmasinák szombaton délután három órakor debütál a Spektrumon. A hómarón kívül többek között jegesmedve-figyelő jármű, hegyvidéki kutató-mentő gép, speciális horgászó jármű is felbukkan a sorozatban, de az is kiderül, hogy mit csinál pontosan az a szerkezet, ami a repülőgépeket jégmentesíti minden felszállás előtt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
