Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A vitorlaformájú árnyékoló a hőségtől és a fénytől védi az óriási teleszkóp érzékeny műszereit.
Sikeresen kinyitották a valaha épült legnagyobb űrteleszkóp, a James Webb óriási hővédő pajzsát. A fontos és bonyolult, másfél napig tartó műveletben a karácsonykor felbocsátott teleszkóp teniszpálya-méretű hővédő pajzsának mind az öt rétege széttárult – közölte az amerikai űrhajózási és űrkutatási hivatal, a NASA.
A vitorlaformájú árnyékoló ernyő kibontását hétfőn kezdték meg. A hatalmas „napernyő” a hőségtől és a fénytől védi a teleszkópot és érzékeny műszereit. A hőpajzs hajszálfinomságú, hő- és hidegtűréséről ismert anyagból, kaptonból készült.
A NASA második igazgatójáról elnevezett teleszkóp olyan nagy, hogy szétnyitva nem fért volna el az Ariane5 hordozórakétán, ezért 6,5 méter átmérőjű főtükrét és különösen terjedelmes – 21 x 14 méteres – hővédő pajzsát össze kellett hajtogatni a felbocsátás előtt. A tükrök szétnyitását erre a hétvégre tervezik. A műszereket nulla Celsius-fok alatt tartó hővédő pajzs szétnyitását a misszió legkényesebb, „leginkább álmatlan éjszakákat okozó” műveletének nevezték a NASA illetékesei a felbocsátás előtt.
A 10 milliárd dolláros teleszkóp egy rendkívül összetett műszaki berendezés, amelyet az Egyesült Államokban építettek a NASA irányításával és amely az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi, 13 milliárd évvel ezelőtti – néhány százmillió évvel az ősrobbanás utáni – korszakát fogja feltárni. A részletekről ebben a cikkünkben olvashatnak:
Nagyot nézünk majd, ha meglátjuk, amit hazaküld - mire számíthatunk a James Webb űrteleszkóptól?
Aligha a múltbanézés lenne az első, ami a legújabb, hipermodern űrtávcsőről bárkinek eszébe jutna, pedig valójában erről is szó van. A James Webb űrteleszkóp (JWST) minden eddiginél távolabbra fog látni, ami azt is jelenti, hogy minden eddiginél régebbi dolgokat fognak megismerni a tudósok.
A NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével kutatja a következő évtizedekben a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat. A James Webb a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait, és öt-tíz éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el, a remények szerint információkkal szolgál az első csillagok és galaxisok kialakulásáról.
A James Webb jelenleg valamivel több mint félúton van 1,6 millió kilométerre lévő célja felé.
Magyarok is használhatják
A teleszkóp műszereivel magyar csillagászok is végezhetnek majd méréseket. Az űrtávcső értékes kutatási idejére a világ csillagászai pályázatok útján szerezhetnek jogosultságot, az Európai Űrügynökség tagországaiban – így Magyarországon – dolgozó kutatók a rendelkezésre álló összes távcsőidőt kaphatják meg az ESA-nak a projekthez adott hozzájárulásáért cserébe.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársai, Ábrahám Péterrel az élükön az EX Lupi nevű fiatal csillag kitöréseinek a csillag körüli korongra kifejtett hatását fogják vizsgálni, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóvarobbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
