Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bár a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban számos tudományos publikáció született már az elmúlt bő egy évben, az oltásellenes álhírek sok ember számára megtévesztők lehetnek. A Magyar Tudományos Akadémia négy tudósa: Falus András immunológus, Jakab Ferenc virologus, Kulcsár Andrea infektológus és Szekanecz Zoltán immunológus ezért egy közérthető cikkben szedte össze, melyek a legfontosabb tudnivalók az oltásról.
A legfontosabb, hogy a koronavírus elleni védőoltások – akárcsak más vírus elleni védőoltások – "a fertőzést utánozzák, de természetesen valódi fertőzést, betegséget nem okoznak" – olvasható a tudomany.hu-n megjelent írásban. A szervezet ugyanakkor az oltóanyag hatására ugyanolyan immunválaszt ad, mint egy fertőzésre: ellenanyagot vagy immunsejteket indít útnak, így a rövid távú immunválasz mellett kialakul a hosszú távú védelmet jelentő immunmemória is.
Meddig véd egy védőoltás?
A szakemberek szerint egy vakcinát akkor lehet hatásosnak tekinteni, ha több mint 50 százalékos védettséget biztosít. A Magyarországon elérhető oltások az eredeti vuhani vírusra 76–95 százalékos védettséget biztosítanak, és bár a különböző variánsok – alfa, béta, gamma, delta és omikron – esetében ez a mérték csökkenhet, összességében még így is 50 százalék felett teljesítenek.
"A klinikai adatok alapján teljes védettség a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinák esetében a második oltást követően rendre legalább 7, 14, 15, 21, illetve 14 napot követően, a Janssen védőoltás esetében a vakcináció után legalább 14 nappal alakul ki. A vakcináció utáni védettséget fokozza, ha az oltott megelőzően SARS-CoV-2-fertőzésen (PCR-pozitivitás) vagy tünetes Covid–19 betegségen esett át"
– olvasható a cikkben.
Mint írják, az oltásra adott immunválaszt a jelenlegi adatok alapján 3-6 hónapig maradhat fenn. A harmadik oltás után a teljes oltási sor 6-9 hónapig védhet, és a második oltás után legalább 4 hónappal javasolt a beadása.
Kinek ajánlott?
A szakemberek úgy látják, hogy az egészséges emberekkel kapcsolatban nem merül fel komolyabb probléma, "egyedül az oltóanyag összetevői, például a Pfizer vakcina esetén a polietilén-glikol elleni ismert allergia lehet ellenjavallat". Más jellegű allergia esetében nincs ellenjavallat, de a vakcinát ilyenkor ellenőrzött környezetben kell beadni.
A Szputnyik V és a Sinopharm vakcina krónikus betegségekben elővigyázatossággal adható, de ha az alapbetegség kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt, akkor nem. "Idősekben (65 év felett), mint tudjuk, a Sinopharm vakcina kevésbé hatékony" – írják a tudósok.
Fontos, hogy az autoimmun, vagy az immunhiányos betegeknek bármilyen engedélyezett oltást javasolnak. A vakcina nem, a vírus viszont okozhat autoimmun betegséget.
A cikkben külön kitérnek a várandósok, vagy gyermekvállalás előtt állók oltására is. Ezek szerint ezeket a csoportokat Magyarországon is a nemzetközi ajánlások alapján kell beoltani. "Az oltásra változatlanul a veszély-kockázat mérlegelésével, a rizikóállapotok figyelembevételével, a páciens és az orvos közös döntésének eredményeképpen kerülhet sor. Várandósság alatt mRNS-oltás alkalmazható (alternatívaként AstraZeneca szóba jöhet),
az oltás tervezetten a terhesség 12. hetétől a 35. hetéig adható be"
– emelik ki a szakemberek.
A gyermekek kapcsán kiemelik, hogy a Covid–19-fertőzésnél ritka esetben az enyhe vagy akár tünetmentes fertőzés után is súlyos szövődmény, úgynevezett sokszervi gyulladás alakulhat ki. "Az mRNS-oltásokkal végzett, publikált klinikai vizsgálatok alapján most már több százezer 5 év feletti gyermek oltása után elmondható, hogy az oltás biztonságos és hatékony immunválaszt vált ki. A 12 év felettieket a felnőtteknél használt, az 5–11 éves korosztályt csökkentett mRNS-tartalmú Pfizer vakcinával immunizálhatjuk" – hangsúlyozzák az MTA tudósai.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
