Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az orosz kutatók 120 napra zártak össze izolált környezetben egy nemzetközi csoportot, hogy kiderüljön, miként viselkednének az emberek a Marson. A jelek szerint egy ilyen utazásban komoly kockázatok is rejlenek.
Ha továbbra is olyan tempóban folytatódik az űrverseny az országok és a cégek között, mint az elmúlt években, akkor biztosak lehetünk benne, hogy előbb-utóbb megérkezik majd az első ember a Marsra. Elon Musk például egymillió embert telepítene a vörös bolygó felszínére, a világhírű amerikai asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson viszont egy interjúban elárulta nekünk, hogy ő nem lenne az első között.
„Elon, édesanyádat elvitted már a Marsra, és vissza is hoztad?" - interjú Neil deGrasse Tysonnal
Elérhető cél, hogy kevesebben higgyenek az áltudományos híreszteléseknek, de ehhez bele kellene nyúlni az oktatási rendszerbe - mondja Neil deGrasse Tyson, aki asztrofizikusként évtizedek óta dolgozik azon, hogy a tudományos eredményeket közérthető formában tálalja. A szakemberrel erről és a James Webb-űrteleszkópban rejlő potenciálról beszélgettünk, és azt is megtudtuk, elutazna-e a Marsra.
Bár a projekt technológiai értelemben véve lassan kivitelezhető lesz, a tudósoknak egyelőre fogalmuk sincs, miként boldogulna egy űrhajóscsapat csaknem 380 millió kilométerre a Földtől. Az orosz kutatók most azon dolgoznak, hogy ezt megpróbálják kideríteni, mielőtt milliárdokat költenének egy ilyen projektre.
A Sirius-projekt lényege, hogy megértsék, milyen pszichológiai folyamatokon mennének át az űrhajósok egy hosszú űrutazás során. A Frontiers in Physiology című tudományos lapban közölt eredmények szerint a kutatást 2017 és 2019 között végezték el több alkalommal, amelyek egyenként 120 napig tartottak. Ebben az időszakban a csapatot egy izolált, földönkívüli környezetben helyezték el.
A kísérletek során azt tapasztalták, hogy a Földtől való hosszabb távollét, valamint a kommunikáció késleltetése miatt a csapat egy autonóm közösséggé kezdett szerveződni – írja az IFLScience.
A korábbi szimulációk azt sugallták, hogy az űrhajósok egy ponton elkezdhetnek eltérni a küldetésük céljától, és önállóan kezdenek el viselkedni. Hogy kiderítsék, ez valóban így van-e, két, nőkből és férfiakból álló nemzetközi csoportot izoláltak.
Az eredmények alapján a küldetés félidejénél a csoport fokozta a kommunikációt a földi irányítással, utána viszont megritkultak ezek az üzenetváltások. Bár az pozitívum, hogy a legénység önálló életet tudott kialakítani, az irányításról való leválás komoly gondokat jelenthet egy ilyen kolóniánál. Már csak azért is, mert ilyenkor nehezebben lehet felmérni a legénység igényeit, és szükség esetén a segítség sem tud idejében megérkezni hozzájuk.
A Sirius-projektben november 4-én egy újabb szimulációt indítottak a kutatók, az nyolc hónapon át tart majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
