A Homérosz által leírt, mitikusnak hitt Tróját kutatásai alapján Schliemann a kisázsiai Hisarlik dombjára tette. A megjelölt helyszínen – kortársai gúnyolódásai ellenére – 1871-ben kezdett komolyan ásatásokat, és évek alatt több réteg feltárásával értékes műkincsekre lelt. Az akták ennek a Trója-gyűjteménynek a feltárását dokumentálják.

„Az 1871-1939 közötti időből származó akták szinte kizárólag különleges, kézzel írt dokumentumokat tartalmaznak” – közölte a Porosz Kulturális Örökségvédelmi Alapítvány (SPK). A hét kötet mintegy 2700 oldalból áll, amelyek egyebek között tartalmazzák Schliemannak a királyi múzeumok igazgatóival és dolgozóival, valamint ismert személyekkel, például Otto von Bismarckkal és Rudolf Virchow német orvossal, a Magyar Tudományos Akadémia kültagjával folytatott levelezését is.

Staatliche Museen zu Berlin, Museum für Vor- und Frühgeschichte, Horst Junker

Az SPK közlése szerint dokumentumok a gyakori használat miatt jelentősen károsodtak.

Schliemann aktáinak állagmegőrzése egyike a dokumentumok konzerválásával foglalkozó számos projektnek. Németország 35 projektre mintegy 480 ezer eurót (172 millió forintot) fordít.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.