Tech hvg.hu 2021. június. 16. 16:03

Ötödével csökkentené a repülőgépek károsanyag-kibocsátását a General Electric új hajtóműve

A tevek szerint a 2030-as évek közepén állhatna csatasorba az az újfajta repülőgép-hajtómű, amit a francia Safran nevű vállalattal fejleszthet ki a GE Aviation.

Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a repülőgépgyártó vállalatok arra, hogy olyan megoldásokat találjanak ki, amelyek segítségével a repülők nem szennyezik a környezetet. A legjobb megoldást az elektromos légi járművek jelenthetik, ám sok problémát kell még megoldani ahhoz, hogy ez valósággá váljon.

Éppen ezért a cégek nemcsak a nulla károsanyag-kibocsátásra koncentrálnak, hanem arra is, hogy a jelenleginél kisebb legyen a hajtóművek emissziós értéke. A General Electric repüléssel foglalkozó részlege, a GE Aviation most ezen cél érdekében állt össze a francia Safran nevű vállalattal.

[2035-ben már utasokat szállíthatnak az Airbus új, elektromos repülőgépei]

A vállalatok egy olyan hajtómű fejlesztését jelentették be, ami a jelenleginél ötödével csökkeni a jelenlegi károsanyag-kibocsátás mértékét. A két cég közös projektje, a CFM Rise lényege, hogy 2030 közepére már szolgálatba állhassanak az új típusú hajtóművek – írja a CNBC. A tervek szerint az egység a jelenlegi és a jövőbeni üzemanyagokkal is képes lesz működni. Ezt azt jelenti, hogy akár a hidrogént is el tudja majd égetni. A hajtómű nagyjából 20 százalékkal kevesebbet is fogyaszt majd a jelenlegiekhez képest.

A két cég egyébként 2050-ig kötött együttműködési megállapodást, vagyis a jövőben további fejlesztésekkel állhatnak majd elő.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.