Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A műholdas felvételek szerint az eddiginél gyorsabban töredezik az Antarktisz gleccsereit a tengerbe omlástól védő selfjég.
A nyugat-antarktiszi Pine Island-gleccser selfjegének vesztesége 2017-ben felgyorsult. A tudósok szerint a gleccserek összeomlása miatt a klímaváltozás is gyorsabban megtörténhet, mint ahogyan azt korábban jósolták. Az úszó selfjég úgy viselkedik, mint az üvegben lebegő dugó: megakadályozza, hogy a nagyobb jégtömegek bekerüljenek az óceánba.
A selfjég 20 kilométert húzódott vissza 2017 és 2020 között egy a Science Advances című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint. A selfjég omladozását egy európai űrszonda figyelte meg, mely hatnaponta készít felvételeket.
"Látható, ahogyan szétesik a jég. Úgy tűnik, hogy maga a szétesés felgyorsulása is meggyengíti a gleccsert, mely fő jégtömegének már mintegy 20 százalékát elveszítette" – fejtette ki Ian Joughin, a Washingtoni Egyetem gleccserkutatója.
Három nagy szétesési esemény történt 2017 és 2020 között, melyek hatására több mint 80 kilométer hosszú és 36 kilométer széles jéghegyek keletkeztek. Ezek később kisebb részekre estek szét.
[London méretű jéghegy szakadt le az Antarktiszról – videó]
Joughin a fő gleccsertömeg két pontját követte kutatásain és megfigyelései szerint ezek 2017-től kezdődően 12 százalékkal gyorsabban kezdtek mozogni. "Ez azt jelenti, hogy a Pine Island-gleccser jegéből 12 százalékkal több jég került be az óceánba" – mondta a kutató.
A Pine Island és a Thwaites két egymás melletti gleccser az Antarktisz nyugati részén, melyek jégvesztesége miatt a tudósok leginkább aggódnak. A Pine Island-gleccser 180 trillió tonnányi jeget tartalmaz, a kontinens jégveszteségének mintegy egynegyedéért felelős. Olvadása a tengerszint fél méteres emelkedését eredményezné.
[Súlyos veszélyt jelenthet az élővilágra egy óriási jégdarab, a tudósok már vizsgálják]
"A Pine Island és a Thwaites miatt aggódunk leginkább, mert ha ezek szétesnek, a Nyugat-Antarktisz többi része is követni fogja őket a modellek szerint" – közölte az irvine-i Kaliforniai Egyetem kutatója, Isabella Velicogna.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
