Tech hvg.hu 2021. június. 03. 20:03

Akkora vulkánkitörés volt 74 ezer éve, mintha nukleáris háború lett volna a Földön

A német Max Planck Kémiai Intézet kutatói szerint a Toba-kitörés vulkanikus télbe taszította a bolygót, az emberek száma pedig néhány ezer főre csökkenhetett a Földön.

Régóta foglalkoztatja már a tudósokat, hogy vajon mi történhetett pontosan mintegy 74 ezer évvel ezelőtt, amikor kitört a mai Toba-tó helyén lévő vulkán. A dolog azért is érdekes, mert ez volt az elmúlt 25 millió év legnagyobb vulkánkitörése: körülbelül 2800 köbkilométer anyag kerülhetett a levegőbe, melynek hatására vulkanikus tél állt be a bolygón: 3-3,5 Celsius-fokkal csökkent a globális átlaghőmérséklet.

A kutatókat leginkább az foglalkoztatja, hogyan hatott a globális katasztrófa az akkor élő emberekre. A korábbi kutatások szerint a számuk csupán néhány ezerre zsugorodott. Egy friss kutatási eredmény most közelebb vihet bennünket ahhoz, hogy mi is történt akkor.

A Communications Earth & Environment tudományos lapban megjelent publikáció szerint a tudósok azt vizsgálták, az indonéz vulkánkitörés során kiszabadult gáz miként befolyásolta a Föld légkörét, és hogyan hatott az ózonrétegre például a trópusok felett. A kutatók ugyanis úgy vélik, olyan óriási mennyiségű kén-dioxid került ekkor a levegőbe, hogy az komoly károkat okozott az ózonrétegben.

NASA/ISS

Szergej Osipov, a német Max Planck Kémiai Intézet légkörkémikusa szerint a Toba-kitörést régóta az emberi fejlődés lassítót tényezőjeként tartják számon, ám a hőméréskletre és a csapadékváltozásra vonatkozó vizsgálatok nem szolgáltak konkrét bizonyítékokkal arra, hogy az esemény valóban az emberi populáció jelentős zsugorodását okozta volna. A szakember szerint sokkal valószínűbb, hogy a kataklizma után keletkező ózonlyukak miatt olyan mértékű ultraibolya-sugárzásnak voltak kitéve az akkor élő emberek, ami jelentősen befolyásolta az egyedszámot.

A tudósok úgy vélik, a vulkánkitörés során 2000 megatonnányi kén-dioxid került a légkörbe, ami ártott a Föld védőpajzsaként szolgáló ózonrétegnek. Ahhoz ugyanis, hogy a légkörben lévő oxigénmolekulából ózon keletkezzen, napfényre van szükség. A vulkáni hamu ugyan elnyeli az UV-sugárzást, de blokkolja is a napfényt, ami viszont az ózonréget elvékonyodásához, majd az ózonlyuk keletkezéséhez vezet.

MTI / EPA

A NASA által kifejlesztet klímamodell segítségével a kutatók kiszámították, hogy a Toba hogyan hatott a globális éghajlati ciklusra, valamint az ózonrétegre. Azt találták, a kitörés felére csökkentette a globális ózonszintet, ami Osipov szerint olyanná tehette az életet az emberek – és persze más élőlények – számára, mintha egy nukleáris háború után éltek volna a Földön. Számításaik szerint a maximális napi UV-sugárzás szintje 150 százalékkal nőhetett meg, ami nemcsak a terméshozamot csökkenthette, de néhány perc alatt szem- és bőrégést is okozhatott.

Hogy valóban így volt-e, arra konkrét bizonyítékokat még nem találtak a tudósok. Az viszont biztos, hogy a mostani kutatás jó alapot adhat a későbbi modellek számára.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?