A kutatóbiológus szerint tavaly január-február környékén már látni lehetett, mi lesz a kórokozó terjedéséből.
„Őszinte leszek, nem gondoltam, hogy idejön, bár a kollégák között voltak néhányan, akik már akkor úgy vélték, ebből nagy baj lehet” – mondta a koronavírus-járványról Karikó Katalin a Ma7 nevű oldalnak adott interjúban.
A magyar kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója szerint a BioNTech vezérigazgatója, Ugur Sahin tudta, hogy „óhatatlanul elterjed a vírus, főleg miután kiderült, hogy vannak olyan fertőzött emberek, akiknek nincsenek tüneteik, nem lesznek betegek, de terjesztik a kórokozót.
Minden adott volt egy nagy járványhoz.”
Karikó szerint tavaly „január-február magasságában már látni lehetett, mi lesz ebből”.
A biokémikus hangsúlyozta, óriási tévedés azt hinni, hogy a semmiből álltak neki koronavírus-vakcina fejlesztésének, „akár mi a BioNTechnél, akár mások”.
A koronavírus nem egy tudományos újdonság, negyven éve már konferenciákat rendeztek róla, az elsőt épp Németországban, 1980-ban. Azóta is van minden évben. A SARS- és a MERS-járványok idején, amit szintén koronavírus okozott, a tüskefehérjék nagy részét felderítették, nem volt gond rájönni, hogy jaj, hát ezt a betegséget is egy koronavírus okozza. Ezért lehetett ilyen gyorsan vakcinát fejleszteni”
– mondta.
Arra a kérdésre, hogy az oltásellenes hangok zavarják-e, Karikó úgy válaszolt, „száz évvel ezelőtt, amikor a röntgent bevezették, attól féltek, hogy látcsövekbe építve majd egymás testét fogják kukkolni az emberek. Leleményes vállalkozók röntgenálló alsóneműket árultak, a butaságot meg lehetett vámolni. Most is”.
„(…) Gyakran megkapom, hogy génmódosított vegyületeket meg idegen genetikai anyagot juttatunk be a szervezetbe. Megpróbálhatom elmagyarázni, hogy a vírus RNS-ének csak egy kis darabkáját, a tüskefehérjét kódoló részt visszük be a vakcinával. Ez sem mindig segít, pedig mi fedeztük fel 2005-ben, hogy a szervezetbe bevitt RNS egyik alkotóelemét, az uridint pszeudouridinre módosítva elérjük, hogy az RNS ne okozzon gyulladást. Akkor még nem tudtuk, hogy az emberi mRNS is tartalmaz pszeudouridint, ezt csak tíz évvel később fedeztek fel” – mondta az interjúban Karikó Katalin.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.