Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bár dúskálunk az izgalmas és jó minőségű folytatásos tartalmakban, a szívünk – és vele együtt az agyunk is – visszavágyik a rongyosra nézett családi VHS-kazetták sorozatmúltjába.
A legínségesebb időkben röppentek fel arról az első hírek, hogy a Netflix a 2020-as év végén Európában is leveszi a kínálatából az legendás amerikai sitcomot, a Jóbarátokat. A 121 órányira rúgó, tízévados sorozatot április óta az HBO GO kínálatában érhetik el azok, akik eddig bízva a streamingszolgáltatókban, nem tárolták egy biztonságos külső merevlemezen a teljes sorozatot – amelynek a dialógusait már amúgy is tudják fejből.
A saját gyártású sorozatokban is jeleskedő Netflix streamingóceánja csak a tavalyi évben 113 vadonatúj tartalmat bugyogtatott a felszínére, amiből kedvükre halászhattak a nézők maguknak valót, miközben az HBO Max kínálata “csak” 31 sorozattal bővült tavaly. A Netflix azonban nem döntött bölcsen, amikor kiszórta kínálatából a régi klasszikusokat és csak az aktuálisokra fókuszált. (Azt nem tudni, hogy ez mennyire befolyásolta az előfizetőket, de tény: a minap közölt adatok alapján a netflixesek tábora az idei év első három hónapjában nem a várt 6 millióval, hanem csupán 4 millióval bővült, az aktuálisan zajló negyedévre pedig már csak 1 milliós növekedést prognosztizál a jelenleg 208 millió előfizetővel rendelkező szolgáltató.)
Ugyanis dacára a rengeteg friss és kézmeleg pilot epizódnak, kutatások kimutatták, hogy a nézők sokkal szívesebben térnek vissza a régi kedvenceinkhez. A trendre, hogy sorozatok, melyek már sok-sok éve befejeződtek, visszakúsznak a képernyőkre a pandémia csak ráerősített.
A Nielsen felmérése szerint az Egyesült Királyságban a pandémia alatt a legújranézettebb sorozat az 1999 és 2007 között futott Maffiózók. A hétköznapi családi problémák és a kicsit sem szokványos munkahely, egy alvilági szervezet irányítása miatti nehézségek között őrlődő Tony Soprano története a sorozatot eredetileg gyártó HBO platformján 200%-os növekedést produkált 2020 márciusa és októbere között a szigetországban. A The Guardian elemzése szerint a pánikbeteg családapa és maffiavezér sztoriját már a Z generáció is megtalálta magának a lezárások alatt. A bezártságnak köszönhetően az amúgy a sorozat forgatásának ideje alatt született korosztály azonosulni tudott a Maffiózókban bemutatott szereplők sorsaival, például a címszereplő antihős családon belüli konfliktusaival vagy a drogelvonási tünetekkel küzdő unokaöccse helyeztével.
A tengerentúli nézettségi rekorder az ál-dokumentarista formájú, abszurd humorú Office amerikai kiadása, amelyből az USA-ban 57 milliárd percet streamingeltek a nézők, a második helyezett, szintén televíziós veteránnak számító Grace Klinika közel 40 milliárd percnyi megtekintést hozott össze.
Otthonról hazaérni
Az egy éve tartó, bizonytalan légkört magával hozó pandémia ráerősített egy amúgy is a széles körű nézői viselkedést meghatározó attitűdre. Miszerint, hogy
a régi filmek és sorozatok újra meg újrapörgetése kevésbé stresszes szórakozási lehetőséget nyújtanak, ezáltal kívánatosabb elfoglaltság lesz az agynak.
A kulcs az állandóság élménye, amit nyújt nekünk, hiszen pontosan tudjuk, hogy ami ránk vár az szórakoztató lesz és biztosan tetszeni fog – ellentétben egy új és ismeretlen sorozattal.
Mégpedig egy teljesen friss cselekményszálat sokkal nehezebb felvenni, és sok befogadói munkát igényel az új szituációba belehelyezkedni – fejti ki hosszú elemzőcikkében David Renshaw brit újságíró a BBC hasábjain. A sitcomok humorban gazdag, a legtöbb esetben tragédiáktól és drámáktól mentes világa statikus, szereplőit úgy ismerjük, mintha csak a saját családunk lenne, és ezek az alapértékek ezekben a bizonytalan időkben biztos fogódzkodót jelentenek emberek millióinak. A sorozatnézés rituáléja pedig egy kiszámítható keretet, a sorozat cselekménye ezzel együtt némi művi életritmust adhat a napoknak, mely segít túlélni a négy fal között elzárva.
Az emberi agy ráadásul ősidők óta az ismétlésre van kondícionálva. Az egyes történetek újramesélése minden alkalommal segít jobban megérteni a minket körülvevő világot, ez pedig növeli a kontrollérzetet. Talán nem is kötjük össze, de a felnőtt kori esti sorozatismétlések nem sokban különböznek attól, amikor a gyerekek századszorra is ugyanazt az esti mesét szeretnék hallani a lefekvéshez. Az agy ugyanis a repetíciókból tud tanulni, mert ez a folyamat lehetővé teszi az információk garantált elraktározását.
A régi világból való, a régi életünk és mindennapjaink problémáit felvonultató sorozatokkal ha virutálisan is, de visszatérhetünk abba a biztonságos és barátságos korszakba, mely jelenleg egyedüliként jelent egyet a kiszámíthatósággal, ezt pedig amúgy is szeretjük és keressük is mindenben, pláne most – véli a Greatistnek nyilatkozó pszichológus szakértő.
A lapban megszólaltatott sorozatnézők arról a jelenségről számolnak be, hogy már a főcímzene alatt ellazulnak. Elmondásuk szerint megnyugtató olyan ismerős helyszínekre hazatérni a képernyők előtt, mint a Szívek szállodájának kitalált kisvárosa, Stars Hollow vagy a Harry Potter-filmek varázslóiskolája, a Roxfort. A nosztalgiafaktort csak felerősíti, ha a néző legutóbb gyerekkorában látta a tartalmat, a Disney-rajzfilmek esetében ugyanis ez a visszaröpítés egy még gondtalanabb időszakba is történhet ezáltal – így még intenzívebb érzést válthat ki jelenleg.
Azt, hogy a régi műsorok valóban jót tesznek a léleknek egy 2013-as szociálpszichológiai kutatás is bizonyítja a Houstoni Egyetemről. Azt vizsgálták ugyanis, hogy az embereknek hogyan segítenek a valós problémáik megoldásában a fiktív világok. A tanulmányt jegyző kutató, Jaye L. Derrick – akit a BBC szólaltatott meg cikkében – szerint közvetlen összefüggés van aközött, hogy a kedvenc sorozatunk világába képzeljük magunkat és eközött, hogy ezzel együtt megnyugszunk. Ezzel ellentétben ez az automatikus jelenség egy új tartalom befogadása közben nem fordul elő.
Az elménk pedig kellemesen elrágógumizik az egyszer már látottakon, egy kimerítő nap után ugyanis a szakértő szerint az esti tévézés során már nem akarunk új impulzusokat és váratlan meglepetéseket tapasztalni, így mindenkinek a már jól bejáratott útvonal a legkényelmesebb – már ha műsorfogyasztásról van szó.
| Nagy számok (t)örvénye |
A Self piacelemző cég végzett felmérést a hat streamingóriás között a platformokon található műsorok IMDb-pontszámát alapul véve. Az Amazon Prime Video, az Apple TV+, a Disney+, az HBO Max, a Hulu és a Netflix több tízezer tartalmát vették górcső alá. A legmagasabb minősítést az Apple TV+ nyerte el, átlagos IMDb-pontszáma 7,24 lett – ám mindezt igen szerény számú, 70 darab tartalommal. A leginkább drámákban utazó szolgáltató a 70 címből 47-et ebben a kategóriában jegyez, és ezek besorolása már csak 3,9-es az internetes filmadatbázis értékelései alapján – ez pedig alacsony pontszámnak számít a mezőnyben. Nem hiába, hogy a felmérés megtérülésre vonatkozó számításai így a cupertinóiak streamingszolgáltatását hozta ki a legkevésbé megtérülőnek, a Netflix pedig toronymagasan verte a mezőnyt, a maga több mint ötezer címével. |
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
