Tech MTI 2021. március. 25. 19:03

Ritka, aranyszőrű vombat született egy ausztrál vadasparkban

Honey Bun névre keresztelte el az ausztrál Ballarat Wildlife Park közönsége azt a vombatot, amely nemrég született a vadasparkban.

Rendkívül ritka, "aranyszőrű" vombat született egy délkelet-ausztráliai vadasparkban. A kis déli szőrösorrú vombatnőstény (Lasiorhinus latifrons) különleges színét ritka génkombinációnak köszönheti.

A Victoria állambeli Ballarat vadasparkja Honey Bunnak (ezt a péksütit itthon mézes csigának hívnánk) nevezte el a vombatkölyköt, amely a látogatók és a gondozók kedvence lett, mióta anyja, Nulai néhány hónapja elkezdte kivinni a park távolabbi részeibe.

"Rengeteg figyelmet kap, az összes gondozó körülötte nyüzsög, mindenki nagyon izgatott" – mondta Julia Leonard, a park kurátora.

Nulai és Willy másodszor lettek szülők, Honey Bun "ritka szépség". A park vendégei megtekinthetik, ahogy anyjával felfedezik a környéket, vagy ahogy összebújnak a házikójukban – írta a vadaspark az Instagramon.

Jelenleg 10 vombat lakik a vadasparkban, többségük az elterjedtebb csupaszorrú vombatok közé tartozik.

A vombat erszényes emlős, Ausztráliában őshonos. A déli szőrösorrú vombat majdnem egyméteresre is megnőhet, a három ma élő vombatfaj közül ő a legkisebb. Általában éjszakai életet él, testalkata medvéhez hasonló, szőre színe a szürkétől a szürkésbarnáig terjed.

Aranyszőrű vombatot nehéz vadon találni, valószínűleg azért, mert világos bundája könnyebben teszi a ragadozók – dingók, tasmán ördögök vagy sasok – prédájává.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.