A biológusok szerint feltehetőleg parthenogenezissel, vagyis szűznemzéssel jöttek világra a rája utódjai. Ilyenkor a petesejt megtermékenyítés nélkül alakul embrióvá.
Ivadékai születtek két nőstény sasrájának egy új-zélandi akváriumban, pedig hímek nem éltek velük. A két nőstény, Nibble és Spot az aucklandi SEA Life Kelly Tarlton vízi állatkert egy alagúttal bejárható akváriumában laknak. Szilveszterkor utódaik jöttek világra, noha két éve nem jártak hímek a közelükben.
Andrew Christie, az akvárium kurátora azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a ráják szervezetében spermiumok maradtak az utolsó aktusok óta. Úgy véli, ezek a spermiumok az ovulációt várva akár egy-két évig is készen állhatnak a megtermékenyítésre. "Különösen gyakorinak tűnik az olyan fajoknál, amelyek egyedei elég ritkán találkoznak" – mondta el Adele Dutilloy, az új-zélandi vízi és légköri kutatóközpont (NIWA) halbiológusa.
A spermiumraktározást januárban fedezte fel Dutilloy mélytengeri cápáknál, melyeknek "a lehető legtöbbet kell kihozniuk egy-egy párosodási lehetőségből". Az aucklandi akvárium esetében azonban a biológus szerint valószínűbb, hogy úgynevezett parthenogenezissel, vagyis szűznemzéssel jöttek világra az utódok, ilyenkor a petesejt megtermékenyítés nélkül alakul embrióvá.
A cápákhoz képest a rájáknál viszonylag ritka a spermiumtárolás, míg a szűznemzést már bizonyították Nibble és Spot fajának közeli rokonainál, a foltos sasrájáknál. Egy sydney-i foltos sasrája, a 11 éves Freckle 2018-ban hozott világra ivadékokat szűznemzéssel, majdnem 10 évig nem találkozott hímmel. Akárhogy is történt, a biológus úgy tudja, a sasrájáknál először figyelhették meg a hímek nélküli fialást. Csak genetikai vizsgálattal lehet megállapítani, szűznemzés vagy spermiumraktározás áll-e a háttérben – magyarázta a szakember.
Az aquapark akkor teszi lehetővé a teszteket, ha a kis ráják már megnőttek. Addig látogatóktól és a nagyobb halaktól elzárva nevelik őket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.