“Az a baj, hogy az EU-s oltóanyagszállítás lassú, Brüsszelt éles tagállami kritikák is érték” – ezzel indokolta a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, miért dolgozik azon a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy más úton is szerezzen be koronavírus elleni vakcinákat.

Míg ezzel kapcsolatban a kormány eddig csak homályos próbálkozásokról számolt be, a Miniszterelnökséget vezető miniszter most először konkrétumokról is beszélt: eszerint „gyakorlatilag megállapodtunk” a kínai Sinopharm-vakcináról.

Szavait kormányhatározat is megerősíti: a Magyar Közlönyben ma hirdették ki, hogy a kormány „egyetért azzal, hogy szükséges az Európai Unió által kezdeményezett, centralizált Covid-19 oltóanyag-beszerzés keretén túl a magyar emberek egészségének megvédése érdekében a lehető legnagyobb mennyiségű biztonságos oltóanyag beszerzése”, továbbá „a rendkívüli keresleti és kínálati viszonyok között célként a biztonságos oltóanyagok minél gyorsabb beszerzését jelöli meg”.

Gulyás szerint a szállítás megkezdése azon múlik, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) milyen gyorsan engedélyezi az oltóanyagot. Az első szállítmány akár egymillió adagot is jelenthet.

De pontosan milyen oltóanyagról van szó?

A kínai oltóanyag-fejlesztések egyáltalán nem ismeretlenek a nemzetközi tudományos életben. Két vállalat is foglalkozik velük: az egyik a Sinovac, a másik pedig az állami tulajdonú Sinopharm. Ez utóbbi a hivatalos közlések szerint két vakcinát is fejleszt, és bár egyelőre nem világos, hogy ezek közül melyikről állapodott meg a magyar kormány, nehéz lenne másra gondolni, mint a BBIBP-CorV névre keresztelt oltóanyagra, amely december 30-án kapta meg a kínai hatóságok hivatalos engedélyét. (Nagyon fontos, hogy ez nem azonos a Sinovac oltóanyagával, amiről nemrég kiderült, hogy csak 50 százalékos védelmet nyújt.)

A BBIBP-CorV vakcinát 2020 januárjában fejlesztették ki kínai tudósok, ezután kezdődtek meg a klinikai kísérletek. Annyit biztosan lehet róla tudni, hogy első generációs vakcináról van szó, mely az elölt (inaktivált) kórokozóra épül, ezeket a szervezetbe juttatva „megtanítja” az immunrendszert, hogy antitesteket termeljen a vírus ellen.

Az ilyen első generációs vakcinák előállítása valamivel bonyolultabb, mint a modernebb oltóanyagoké: a Moderna és a Pfizer itthon is alkalmazott, harmadik generációs, mRNS alapú vakcinája például teljesen más technológián alapul, ezekről Kemenesi Gábor virológus az MTA hírlevelében publikált egy összefoglalót. Az elölt kórokozót tartalmazó oltóanyagok esetében többször előfordulhat a problémás immunválasz és gyakoribb allergiás reakciót kiváltó adjuvánsokat is tartalmaznak. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy hasonló vakcinákat már nagyon régen alkalmaz sikeresen a tudomány, Magyarországon ilyen például a Hepatitis A vagy a veszettség elleni oltás.

A Sinopharm júniusban fejezte be a klinikai kísérletek első és második fázisát, biztató eredményekkel. A harmadik fázist – mely hagyományosan több tízezer ember megfigyelésén alapul – az Egyesült Arab Emírségekben júliusban, Marokkóban és Peruban pedig augusztusan kezdték meg.

Azért nem Kínában, mert addigra ott már nem volt olyan mértékű a koronavírus-járvány, hogy biztonsággal megfigyelhessék az oltóanyag hatékonyságát. A The New York Times néhány napja hosszú cikkben számolt be a Sinopharm vakcina-fejlesztésének különböző fázisairól, ezt ide kattintva lehet elérni.

A BBC arra is emlékeztetett, hogy december elején Peruban fel kellett függeszteni a kísérletet az egyik önkéntesen tapasztalt „súlyos incidens” miatt, de később feloltották a tiltást. Ez egyébként egyáltalán nem szokatlan, hasonló történt szeptemberben az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös fejlesztésű vakcinájával is, amely azóta már megkapta az engedélyt az Egyesült Királyságban, az Európai Gyógyszerügynökség pedig a tervek szerint január 29-én dönt róla.

Kína mindenesetre kockáztatott, mert már a klinikai kísérletek harmadik fázisának befejezése előtt egymillió embert oltott be a Sinopharm vakcinájával, amiért sokan bírálták. A tesztek azóta befejeződtek, a december 30-ai hivatalos kínai közlemény szerint

az oltóanyag 79 százalékban hatékony.

Ez alacsonyabb ugyan, mint a Moderna és a Pfizer, magasabb viszont, mint a WHO által kijelölt 50 százalékos határ. Érdekesség, hogy az Egyesült Arab Emírségekben végzett kísérletek 86 százalékos hatékonyságot mutattak, a Sinopharm szóvivője azonban nem adott magyarázatot – az egyébként pozitív – eltérésre.

Nincs dokumentáció, nincs bizalom

Ami a kínai oltóanyaggal kapcsolatban kifejezetten problémás, hogy a hatóságok egyelőre nem publikálták a harmadik tesztfázis dokumentációját. Ígéretük szerint ezt később meg fogják tenni, de addig azt sem lehet tudni, hogy pontosan hány és milyen korú ember vett részt a kísérletekben, milyen körülmények között és náluk milyen esetleges mellékhatásokat tapasztaltak.

A WHO honlapja szerint annyi biztos, hogy ebből is két dózis beadására van szükség, melyet 21 nap különbséggel kell beadni. A szállításra, hűtésre vonatkozó információk azonban hivatalosan nem elérhetők.

A The Guardian azt írta, december 22-én a kínai egészségügyi dolgozók éves találkozóján a Fudani Egyetem infektológiai részlegének vezetője arról beszélt, hogy a kínai lakosság körében is van aggodalom a belföldi fejlesztésű vakcinákkal szemben, ezért a pártvezetőket kellene először beoltani, hogy növeljék a bizalmat. Az erről szóló felvétel hamar terjedni kezdett a kínai közösségi médiában, de a hatóságok hamar cenzúrázták.

Riadalmat okozott egy tajvani híroldal is, mely egy sanghaji virológusra hivatkozva 73 mellékhatásról írt, köztük a látás és az ízlelés elvesztéséről. Az említett szakértő, Tao Lina később jelezte, hogy posztját „szarkazmusnak” szánta és szerinte kiforgatták a szavait.

Kínában az engedélyt december 30-án kapta meg az oltóanyag, azóta a lakosságot is oltják vele. Az Egyesült Arab Emírségek sem várta meg a klinikai tesztelés végét, szeptember 14-én rendkívüli engedélyt adott az oltóanyagnak, azóta már a hivatalosat is megkapta, hasonlóan tett Bahrein és Egyiptom is. Gulyás Gergely szerint világszerte eddig körülbelül 20 millió embert oltottak be a Sinopharm készítményével.

Magyarok nélkül nem megy

A magyarországi alkalmazáshoz mindenképpen szükség van az OGYÉI engedélyére is, ami elképzelhetetlen a teljes dokumentáció megérkezése nélkül. A hvg.hu-nak korábban több szakértő is arról beszélt, hogy az OGYÉI szakértőiben meg lehet bízni, így fogalmazott Falus András Széchenyi-díjas immunológus is. Megkerülni a gyógyszerügynökséget semmilyen formában nem lehet ahhoz, hogy forgalomba hozzák az oltóanyagot, de Gulyás Gergely szavai szerint erre a kormány sem készül.

Egy ilyen vizsgálat ráadásul semmiképpen nincs kész 1-2 hét alatt, így a kínai vakcinák érkezésére egészen biztosan nem mostanában kell számítani.

Kérdés persze az is, hogy mit jelent a miniszter szerint említett „gyakorlati megállapodás”. Orbán Viktor korábban maga is többször jelezte, hogy kínai, orosz és izraeli vakcinákról is tárgyalnak, a moszkvai Gamaleja Intézetben kifejlesztett Szputnyik V vakcináról mégis kiderült később, hogy nem lesz belőle elég, így a 3000 kísérleti adagon kívül többet biztosan nem kapunk.

A magyar lakosság oltással szembeni bizalmatlanságát is nehéz lesz áthidalni. Bár Gulyás szavai szerint már több mint 1,3 millióan regisztráltak az oltásra a kormányzati tájékoztató oldalon, korábbi felmérésekből kiderült, hogy a magyarok a nyugati vakcinákban bíznak, a kormány beszerzései mögött pedig PR-szempontokat is sejtenek. Az oltás az eddigi kormányzati nyilatkozatok szerint ugyan önkéntes, de továbbra sem világos, hogy megválasztható lesz-e majd, hogy melyiket kapjuk, így az sem, hogy a Sinopharm vakcinája hogyan hatna az oltással szembeni szkeptikus hangokra, és emiatt hányan utasítanák el a beadását.

Valamint fontos adat, de szintén hiányzik: sem a kínai hatóságok, sem pedig a magyar kormány nem kommunikálta, hogy mennyibe kerül egy dózis az oltóanyagból.