Kevésnek tűnhet a 78 ezer koronavírus ellen beoltott magyar egy 10 milliós országban, de az, hogy hány ember kapja meg az életmentő vakcinát az országban és mennyi idő alatt, nem csak a magyar kormányon múlik. Ha minden a terv szerint halad és az Európai Gyógyszerügynökség január végén engedélyezi az AstraZeneca oltóanyagát, néhány hónapon belül akár a jelenlegi oltóanyag-mennyiség sokszorosa érkezhet az országba. A siker azonban a vakcinák gyártásán, szállításán és a magyar oltási terven is múlik. Elmagyarázzuk, miért.
Első olvasásra nem kap túl szívderítő számokat, aki azt próbálja kiszámolni, hogy a jelenlegi tempó mellett mennyi időre lenne ahhoz szükség, hogy Magyarország teljes felnőttkorú lakosságát beoltsák koronavírus ellen. Az átoltottsághoz (figyelembe véve, hogy az Európai Unióban engedélyezett vakcinákat csak 18 év felettieknek adják be) 7 millió 961 magyarnak kellene megkapnia a vakcinát, amiből egyelőre hetente átlagban 41 ezer embernek elegendő adag érkezik:
a teljes program tehát összesen 195 hétig, vagyis 3 és fél évig tartana.
A helyzet persze elméleti és a valóságban egyáltalán nem ilyen drámai. Magyarországon – az Európai Unió többi országához hasonlóan – alig több mint két hete adták be az első oltásokat, az operatív törzs tájékoztatása alapján hétfő estig 78 579-en kapták meg a Pfizer oltóanyagát. Ha azonban a teljes lakosságot nézzük, jól látszik, hogy egyelőre a legfontosabb egészségügyi dolgozókon és a szociális intézmények lakóin kívül mást nem nagyon tudnak beoltani a hetente stabilan érkező körülbelül 80 ezer dózissal.
A szám akkor sem lesz sokkal magasabb, ha hozzászámoljuk a Moderna oltóanyagát, amiből Galgóczi Ágnes országos tisztifőorvos-helyettes beszámolója szerint kéthetente érkezik majd valamennyi, első körben ez 3600 adagot jelentett. Árulkodó az is, hogy bár a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján található oltási terv szerint a következő csoport a 60 év felettieké, Galgóczi mégis a rendvédelmi szervek oltásának előkészítéséről beszélt, ami utalhat arra is, hogy egyelőre nincs ahhoz elég oltóanyag az országban, hogy tömeges oltásba lehessen kezdeni.
Frissítés: A hvg.hu kérdésére Müller Cecília országos tiszti főorvos szerdán azt mondta, a 60 év felettiek oltását is elkezdték már előkészíteni. Az oltási tervben elválasztott kockázati csoportok közti határ nem elvágólagos, így amint egy kockázati csoport oltásával végeznek, váltanak a következőre - tette hozzá.
Miért oltanak ennyit máshol?
Amikor a koronavírus elleni oltási programok gyorsaságáról van szó, az egész világ három országra figyel: Izraelre, az Egyesült Államokra és Nagy-Britanniára. Ezen belül Izrael példája egészen egyedülálló: eddig 1,8 millió embert, vagyis a lakosság 20 százalékát oltották be. Ehhez képest az amerikaiak és a britek még csak néhány százaléknál tartanak, de összességében ez is több millió embert jelent.
A teljes képhez ugyanakkor érdemes egy kicsit közelebbről megvizsgálni, hogyan sikerült ezekben az országokban ennyi oltóanyaghoz jutni, és azzal el is kezdeni az oltást. Ehhez négy tényezőt kell megnézni: az oltóanyag gyártását és engedélyeztetését, az érte fizetett pénzt és a logisztikát. A világ országai jelenleg így állnak az oltással:
Az Egyesült Államokban jelenleg kétféle oltóanyagnak van engedélye: a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyagait alkalmazzák, eddig majdnem 7 millió dózist használtak fel belőlük. A lakosság számához viszonyítva ugyanakkor ez nem olyan nagyon magas arány: kicsivel több, mint 2 százalék. A két cég vakcináiból összesen 400 millió adagot rendeltek, leszállításukat 2021 júliusának végéig ígérték a vállalatok. A Moderna mRNS alapú oltóanyaga esetében könnyebb dolguk volt, hiszen ezt nemcsak az Egyesült Államokban gyártják, hanem fejlesztését is az amerikai kormány finanszírozta – ezért is fordulhat elő, hogy az Európai Unióba egyelőre kevesebb érkezik ebből a vakcinából.
A Pfizer-BioNTech esetében a gyorsaság játszotta a legnagyobb szerepet: az Egyesült Államok ebből már július 22-én megrendelt 100 millió adagot, majd december 23-án még egyszer ugyanennyit. Bár a 200 millió dózis eltörpül az EU mára 600 milliósra duzzadt megrendeléséhez képest, az amerikaiak nyári rendelése azt is jelentette, hogy oda kezdték el először szállítani az elkészült dózisokat, miután a hatóságok december 11-én megadták az engedélyt. (Hogy ez miért történhetett meg előbb, mint az Európai Unióban, arra később még visszatérünk.)
Az Egyesült Királyságban nem annyira a pénz, sokkal inkább a fejlesztések, az engedélyezés és az orvosok kockázatvállalása vezetett oda, hogy mára tömeges oltóközpontok előtt állnak sorba az emberek.
A britek szintén nagyon hamar, már július 20-án lecsaptak a Pfizer-BioNTech oltóanyagára, melyből 30 millió adagot vásároltak, és saját hatáskörben december 3-án engedélyezték azt. Ez még nyilvánvalóan nem lett volna elég a 66 milliós országban, itt jött képbe a részben brit fejlesztésű AstraZeneca oltóanyag, ebből már 100 milliós volt a megrendelés, és december utolsó előtti napján meg is kapta az engedélyt. Január elején a külön utat járó brit gyógyszerügynökség a Moderna vakcinájának alkalmazására is igent mondott.
Az ország egészségügyi hatóságai – a katasztrófával fenyegető új variáns miatt – arra is rábólintottak, hogy a kétdózisú vakcinák második adagját az előírt 3 hét helyett 12 héttel később adják csak be a pácienseknek, így egyszerre jóval több embert tudnak beoltani, amíg megérkeznek a további szállítmányok. Az oltóanyaggyártók, különösen a Pfizer, hiába figyelmeztettek, hogy így egyáltalán nem biztos a vakcina hatékonysága, az összeomlás szélén álló brit egészségügy miatt a londoni kormány ezt tartotta a legjobb megoldásnak.
Teljesen más stratégiát követett Izrael, amelynek nincs saját fejlesztésű oltóanyaga, viszont nemcsak hamar reagált, hanem hatalmas összegeket is hajlandó volt költeni azért, hogy tervei szerint tavaszra teljesen megszabaduljon a járványtól. A 9,3 milliós ország a Moderna oltóanyagát már nyáron lefoglalta, ebből 500 ezer érkezik, a Pfizert viszont csak novemberben – utóbbiból 10 milliót. Hogy lehet, hogy mégis március végéig megérkezik hozzájuk a szállítmány? Úgy, hogy nemcsak háromszor annyit fizettek érte, mint a piaci ár (és kétszer annyit, mint az EU), hanem teljesen digitalizált egészségügyi rendszerüknek köszönhetően beleegyeztek, hogy minden adatot megosztanak a gyógyszercégekkel a hatékonyságról, mellékhatásokról, allergiás reakciókról, így valóságos élő laboratóriumként működnek.
A siker érdekében a vakcina mellett teljes mellszélességgel kiállt a kormány, celebek, de még a legbefolyásosabb rabbik is részt vettek a kampányban. A már említett digitalizáció (minden állampolgár összes egészségügyi adata szerepel egy központi adatbázisban) és a tökéletesen működő logisztika segítségével pedig rengeteg embert tudnak elérni és így beoltani akár egyetlen nap alatt is.
Mikor tartott ilyen sokáig?
A fenti országok teljesítményét nézve még érthető is lenne a kritika, ami az Európai Bizottságot éri a lassú vakcinaszállítmányok miatt. Az Európai Unióban eddig a Pfizer és a Moderna oltóanyagát engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA): az előbbiből már 600 millió dózist rendelt meg Brüsszel, az utóbbiból összesen 160 milliót.
Az EMA kedden azt is bejelentette, hogy megkapta az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett oltóanyag teljes dokumentációját, így január 29-én valószínűleg dönteni fog arról, engedélyezi-e forgalomba hozatalát a tagállamokban. Ha így történik, a döntés megváltoztathatja a helyzetet: a többi vakcinánál lényegesen olcsóbb és könnyebben szállítható oltóanyagból 400 milliót rendelt a Bizottság – persze kérdés, hogy a cégnek lesz-e ekkora mennyiségre azonnali kapacitása.
Jelenleg azonban – a folyamatos szállítás ellenére – sem a Pfizer, sem pedig a Moderna oltóanyagaiból nem érkezett annyi, hogy elkezdődhessen a lakosság tömeges oltása. A cégek ígéretei és a gyártási kapacitás alapján (a Pfizer például rohamtempóban növeli az előállítást) ez március–április környékén valósulhat meg.
A kialakult helyzet miatt nagyon sokan támadják Brüsszelt, a panaszkodók közé beállt Orbán Viktor miniszterelnök is.
„A központ, – ez Brüsszel – valamit tárgyalt, és most, akkor ülünk itt, és várjuk, hogy jöjjön az oltóanyag. Ez frusztrál sok mindenkit” – fogalmazott a Kossuth Rádiónak adott interjújában a kormányfő.
Orbán Viktor azonban azt már nem tette hozzá, hogy az Európai Bizottság a tagállamok felhatalmazásával készítette és hajtotta végre oltási tervét, vagyis a magyar kormány képviselői is rábólintottak. A dokumentum, mely alapján Brüsszel az oltóanyagokról tárgyalt, már 2020. június 17-én elkészült, ez alapján az EU-tagállamok közösen azt a stratégiát választották, hogy nem egy oltóanyag mellett teszik le a voksukat, hanem arra törekednek, hogy minél szélesebb portfólió álljon a rendelkezésükre.
Nyáron még azt sem lehetett tudni, hogy végül melyik oltóanyag lesz a befutó így egymás után tárgyaltak minden céggel a vakcinabeszerzésekről.
- Az AstraZeneca képviselőivel augusztusban állapodtak meg a 400 millió adagról,
- a Sanofi-GSK oltóanyagából szeptemberben rendeltek 300 milliót,
- a Johnson&Johnson 200 millió vakcinájából októberben egyeztek meg,
- a CureVac megállapodásra 180 millió oltóanyagról novemberben került pecsét,
- a Moderna 160 milliós szerződését szintén novemberben írták alá,
- a Pfizer első megrendelése pedig szintén novemberi, amit utána még több hasonló követett.
Brüsszel egyébként 2,7 milliárd eurót áldozott a beszerzésekre a szükséghelyzeti alapból, ebből finanszírozták a gyártók kezdeti költségeit, ami további kötelezettségvállalást jelent a cégek részéről. A tagállamok a közös pénzhez megrendeléseikkel még 750 millió eurót tettek hozzá.
Adja magát a kérdés, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan miért nem a Moderna és a Pfizer lett a két befutó már rögtön a legelején, hiszen akkor sokkal több lehetne a tagállamokban. Ennek egyik oka a már említett széles portfólió, a másik, hogy nyáron még senki nem tudhatta előre, hogy melyik vakcina lesz először kész. A döntésben az is közrejátszott, hogy az említett két oltóanyag nemcsak drágább, hanem szállításuk is jóval bonyolultabb, mint például az AstraZenecáé.
Fontos tényező az Európai Gyógyszerügynökség is, hiszen szintén a tagállamok állapodtak meg abban, hogy megvárják az EMA véleményét és nem kezdenek bele saját engedélyeztetési folyamatokba, mint ahogy azt a britek tették. Kevesen vannak azzal tisztában, hogy a döntés mögött milyen megfontolás áll: az Egyesült Királyság a külön engedélyeztetéssel beleegyezett a felelősség teljes állami átvállalásába, miközben a céget semmilyen felelősség nem terheli.
„Ez olyan dolog, amibe mi nem egyeztünk bele. Ezért vártunk az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére, ez időbe telt, de most van egy megosztott felelősségi rendszer. Sajnos ennek a részleteit nem ismerjük. De tudjuk, hogy megosztott felelősségvállalás van, ellentétben az Egyesült Királysággal. Ha ott lesz gond a vakcinával, a Pfizer-BioNTech semmilyen felelősséget nem vállal, mi ezt nem akartuk” – mondta az Euronewsnak Pascal Canfin francia EP-képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság vezetője.
Na de akkor mikor lesz oltás?
A magyar kormány oltási terve ugyan még mindig nem teljesen közérthető és a regisztrációval is akadnak gondok: többen arra panaszkodnak, hogy semmilyen visszaigazolást nem kaptak, valamint az is csak pontosítás után derült ki, hogy a regisztráció lehetősége egész évben nyitva marad, de aki később jelentkezik, hátrébb kerülhet a sorrendben. Ugyanakkor az, hogy már nemcsak az egészségügyi dolgozókat, hanem az idősotthonok lakóit is oltják, jelzi, hogy a kezdeti lassú tempó után felgyorsult a folyamat. Magyarország egyébként az oltások számát nézve jelenleg a EU középmezőnyében áll.
A kormány 17,5 millió oltóanyagot kötött le különböző gyártóknál, ebből 4,4 millió a Pfizer-BioNTech már engedélyezett vakcinája. Vereckei Péter, a cég magyarországi ügyvezető igazgatója a hvg.hu-nak néhány napja még nem tudta pontosan megmondani, Magyarországra mikor érkezhet meg a 2,2 millió ember beoltására elegendő adag, de úgy fogalmazott, bízik benne, hogy „valamikor az év második negyedévében, március–áprilisban a tömeges oltásra válthatnak”. Ez már mindenképpen elég lenne arra, hogy a 65 év feletti korosztályt és a veszélyeztetett lakosokat immunizálják.
A BioNTech néhány napja azt is kommunikálta, hogy a korábbi 1,3 milliárd helyett idén előreláthatólag már 2 milliárd dózist tud előállítani a vakcinájából.
A HVG-nek korábban nyilatkozó brüsszeli diplomáciai forrás szerint a Pfizer oltóanyagából Magyarország januárban 308 ezer dózishoz juthat hozzá. A februári szállítmány eléri a 400 ezer adagot, márciusban pedig újabb 470 ezerrel számolhatunk.
A folyamatot felgyorsíthatja, hogy az EMA engedélyezte, hogy egyetlen üvegcséből ne öt, hanem 6 adagot nyerjenek ki az oltópontokon. Ezt a szabályt Müller Cecília országos tiszti főorvos keddi bejelentése alapján itthon az alkalmazzák. Müller hangsúlyozta, ettől nem jut egy páciensnek kevesebb oltóanyag, arról van szó, hogy a gyártó túl nagy biztonsági rést hagyott arra, mennyi oltóanyagot lehet kinyerni a fiolából. Ez is azt jelenti, hogy a vártnál több embert tudnak beoltani.
Bár egyelőre kevés érkezett belőle, a jelenlegi helyzetben számít a Moderna vakcinája is,
az igazi áttörést viszont az AstraZeneca oxfordi vakcinája jelentheti majd, amiből Magyarország 6 és fél milliót kötött le.
Ha az EMA január 29-én valóban engedélyezi, akkor néhány napon belül el is kezdődhet a szállítása, hiszen – ahogy fent már írtuk – erre az uniós szerződésre már augusztusban pecsét került.
Uniós források szerint 2021 második negyedévében a megrendeléseknek köszönhetően és a gyártási kapacitás növelésével már hatalmas mennyiségű oltóanyag érkezhet a tagállamokba, onnan pedig az ő oltási tervükön és logisztikájukon múlik, milyen gyorsan oltják be a lakosságot. Emellett egyes országok egyéni akciókba is kezdtek: Németország például saját beszerzéssel további 30 milliót tudott rendelni a Pfizer-BioNTech oltóanyagából, Ciprus pedig Izraelnél érdeklődik, hogy megvehessék az esetlegesen megmaradó készleteket.
A Jerusalem Post értesülései szerint Izrael ajtaján már uniós országok, így Magyarország is kopogtat, amire vasárnapi interjújában Orbán Viktor is utalt. A miniszterelnök szavai szerint pedig a kormány arról sem tett le, hogy keletről szerez be vakcinákat. Oroszország ugyan már jelezte, hogy a Szputnyik V-ből nem tud eleget gyártani, Kínából akár még érkezhet is megfelelő oltóanyag az országba – bár az egyik termékük a friss kutatások szerint csak 50 százalékos hatékonyságú –, amit azonban még az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) is be kell vizsgálnia.
Ezt is figyelembe véve jelenleg az a legvalószínűbb, hogy Magyarországon is a nyugati vakcinák játsszák a főszerepet a lakosság tömeges beoltásában, ami – ha minden a terv szerint halad – a korábbi bejelentésekkel megegyezően március–áprilisban elkezdődhet.
WHO: Kevés a vakcina, rugalmasnak kell lenni az adagolások határidejével
