Az Archie nevű keresőprogramot 1990-ben adta közre kitalálója, Alan Emtage. Ez volt az első internetes kereső, amely nyomdokain aztán létrejött a Google és a Yahoo is.
Ha azt kérnénk, mondjon egy internetes keresőt, melyik jutna először eszébe? A Google? A legtöbb embernek valószínűleg igen. Néhányan esetleg bemondanák a Binget, még kevesebben a Yahoo-t, aki pedig emlékszik még az ősidőkre, megemlítené a magyar AltaVizslát.
És ha azt mondjuk, Archie?
Nem, ezúttal nem a brit királyi család trónörökösére gondoltunk, hanem valóban egy keresőmotorra. Méghozzá a világ első internetes keresőjére, ami három évtizeddel ezelőtt szeptemberben vált elérhetővé.
Alan Emtage 1989-ben végzős hallgatóként dolgozott a kanadai McGill Egyetemen, a munkája során pedig más diákoknak kellett megtalálnia egy-egy szoftvert. Ehhez írt egy rövid programot, amit később Archie-nak nevezett el. Két társa, Bill Heelan és Peter Deutsch pedig egy olyan szkriptet dobott össze, amivel a bejelentkezett egyetemi polgárok használhatták a keresőt.
Az 1990. szeptember 21-én debütált szolgáltatás persze egyáltalán nem úgy működött, mint ahogy a maiak. A felhasználónak ki kellett választania, melyik Archie-szerveren szeretne keresni. Ezután csupán egyetlen keresőszót lehetett megadni, a program ugyanis nem értette a kifejezéseket. Így ha valaki például Bill Clintonra szeretett volna rákeresni, csak a Clinton nevet volt ajánlatos beírnia, különben kijött volna egy rakás más találat: számlák (bill), ismeretlen fájlok vagy, ahogy a lenti videóban is látszik, egy komplett könyvtár, amit egy Bill nevű macskáról készítettek.
A keresési találatok valójában csak egy listát mutattak a lehetséges találatokról, de, hogy valóban azt rejtett-e egy könyvtár, ami a felhasználónak kellett, csak akkor derült ki, ha FTP-n keresztül letöltötte azt.
Bár mindez rendkívül kezdetleges technológiának tűnik, 1990-ben komoly kényelmet jelentett az Archie létezése. Arról nem is beszélve, hogy ha ez nincs, talán később a Google vagy a Yahoo sem jelent volna meg.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.