A szakemberek az északi-sarkvidéki mérőállomások adatainak archívumában kutatva fedezték fel, hogy 1991. december 22-én mínusz 69,6 Celsius-fokot rögzítettek a grönlandi Klinck állomás automata műszerei.

Ez csaknem 2 fokkal hidegebb az oroszországi Verhojanszkban 1892 februárjában (mínusz 67,8 Celsius-fok), valamint a szintén oroszországi Ojmjakonban 1933 februárjában (mínusz 67,7 Celsius-fok) mért korábbi rekordoknál – írta meg a Quarterly Journal of the Royal Meteorological Society című tudományos folyóiratban közölt tanulmányra hivatkozva a The Guardian.

Az északi féltekén mindhárom hőmérséklet kivételesnek számít, azonban messze elmaradnak a bolygón mért eddigi leghidegebb hőmérséklettől, amelyet – a déli félteke telének derekán –, 1983. július 21-én rögzített az antarktiszi Vosztok mérőállomás: mínusz 89,2 Celsius-fokot.

A szakemberek szerint a sarkvidékek időjárási szélsőségeinek tanulmányozása különösen fontos a régmúltra és a jövőre vonatkozó éghajlati modellek elkészítése miatt.

Ezen a héten az északi-sarki tengeri jég második legkisebb kiterjedését mérték a kutatók az elmúlt 40 évre visszamenőleg. A régióban szokatlanul meleg volt idén nyáron, Szibérián hőhullám söpört végig.

A verhojanszki mérőállomás 38 Celsius-fokot rögzített június 20-án. A WMO szakemberei szerint jó eséllyel ez lehet az Északi-sarkkörtől északra mért eddigi legmagasabb hőmérséklet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.