Április 22-én van a Föld napja, de ünnepelni nincs ok: a Meteorológiai Világszervezet és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus közös jelentése egy sor problémát részletez, egyre jobban sújtja az emberiséget az éghajlatváltozás.
Sorra dőltek meg tavaly a rekordok minden jelentősebb globális éghajlati tényező tekintetében a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kedden Genfben nyilvánosságra hozott jelentése szerint. A legaggasztóbb fejlemény az óceánok felmelegedése és a tengeri jégtakaró zsugorodása.
Rekordmagas szintet ért el tavaly az üvegházhatású gázok kibocsátása világszinten, és egyelőre nincs esély a folyamat megfordítására – figyelmeztetett szerdán az ENSZ szakintézményeként működő Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdai bejelentése szerint.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói évről évre frissítik előrejelzésüket arról, mikorra éri el a Föld a kritikus, 1,5 Celsius-fokos melegedést. A szerdán kiadott adatok szerint ez már bármelyik pillanatban megtörténhet.
Már csaknem 50 százalék az esélye annak, hogy a 2026-ig tartó öt évben legalább átmenetileg meghaladja a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés – közölte hétfőn a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Hitelessé váltak a Meteorológiai Világszervezet korábbi mérései, így egyszerre két rekord is megdőlt: a leghosszabb kiterjedésű és a legtovább tartó villám rekordja.
Ivóvízhiány és pusztító áradások veszélye fenyeget a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése szerint. A klímaváltozás mindkét jelenséget felerősíti, és csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal.
A szintén tavaly februári 20,75 fokos sarkvidéki kánikuláról szóló jelentést viszont nem hitelesítette a Meteorológiai Világszervezet.
A Meteorológiai Világszervezet szerint hamarosan kellemetlen rekordot dönthetünk, ezért minden országnak a tervezettnél is jobban kellene törekednie a karbonsemlegességre.
Csaknem mínusz 70 Celsius-fok volt az északi féltekén mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet mintegy 30 évvel ezelőtt rögzítettek egy grönlandi mérőállomáson – derítették ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói.
Két villámrekordról is beszámolt a Meteorológiai Világszervezet. A leghosszabb elért volna Londontól Bázelig, míg a legtovább tartó majdnem 17 másodpercig volt látható.