Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az olaszországi Sienai Egyetem kutatói szerint a mikroműanyag-szennyezés már az emberi világtól távol eső antarktiszi táplálékláncba is mélyen beszűrődött.
Először találtak mikroműanyag-szemcséket a Déli-sarkvidék szárazföldjén élő mikroordanizmusokban egy szerdán publikált tanulmány szerint. Az olaszországi Sienai Egyetem tudósai vezette kutatócsoport a déli-óceáni György király-szigeten gyűjtött apró élőlényeket egy mohával és zuzmóval borított szigetelőanyag-darabról.
Infravörös képalkotó technológiával polisztirolszemcséket (a szigetelő alapanyaga) találtak a kicsiny ugróvillások (Cryptopygus antarcticus) tápcsatornájában. Ezeket az apró ízeltlábúakat az Antarktisz jéggel nem borított területein a domináns fajok közé sorolják, táplálékuk általában zuzmó és mikroalgák.
A Biology Letters című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői szerint az ugróvillások szokásos táplálékuk fogyasztása közben eszik meg a műanyagszemcséket. Úgy vélik, a bélrendszerükben talált szemcsék arra utalnak, hogy a mikroműanyag-szennyezés már "mélyen" beszűrődött az emberi világtól távol eső antarktiszi szárazföldi táplálékláncba.
Ha ezekbe a fajokba már bekerült a mikroműanyag, akkor ott lehet a talajban és bejuthatott az ugróvillásokat fogyasztó ragadozók, az atkák szervezetébe is –mondta Elisa Bergami, a Sienai Egyetem kutatója.
Noha az óceánok műanyagszennyezését régóta vizsgálják, keveset tudni arról, hogy mennyi mikroműanyag található a déli-sarkvidéki szárazföldön. A kutatóbázisok, a katonai létesítmények és a turisták a Déli-Shetland-szigetek részét képező György király-szigetet "az Antarktisz egyik legszennyezettebb régiójává tették" a tudósok szerint.
A Tasmaniai Egyetem kutatói áprilisban megjelent tanulmányukban arról írtak, hogy először találtak mikroműanyag-szennyezést antarktiszi jégmintákban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
