A szakemberek még 2009-ben gyűjtöttek mintákat az északnyugat-kínai Sanhszi tartomány egy magasan fekvő tavából. A Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Tibeti-fennsík Kutatóintézet munkatársa és a tanulmány egyik szerzője, Liu Csienpao szerint a tó a Lösz-fennsíkon található, amely kiváló helyszínként szolgál az ázsiai porvihar és az emberi tevékenységek közötti kapcsolat tanulmányozására.

A kutatók kivonták a tó üledékéből a porvihar-maradványokat, amelyek alapján rekonstruálták az ázsiai porvihar elmúlt kétezer évének történetét. Az eredmények azt mutatták, hogy erős ázsiai monszun időszakokban a porvihar erősödésekor nagy volt a népesség. Ezzel szemben a gyenge porvihar-aktivitás megfogyatkozott népességgel állt összefüggésben.

Az erős ázsiai monszun elősegítette a kínai civilizációk fejlődését, destabilizálva a felső talajréteget és ezáltal növelne a porvihar gyakoriságát. Ez azt mutatja, hogy a természetes éghajlati változékonyság helyett a legkevesebb kétezer évre visszanyúló emberi tevékenységek kezdtek a porvihar-aktivitás legfőbb befolyásoló tényezőivé válni Kína keleti részén.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.