Tech MTI 2020. január. 08. 21:44

A tavalyi volt a legmelegebb év Európában

Az értékelések szerint a klímakárosító szén-dioxid koncentrációja tovább növekedett a légkörben az elmúlt évben, az eddigi legmagasabb szintre jutott.

A tavalyi volt Európa legmelegebb éve a rendszeres mérések kezdete óta, globálisan nézve pedig 2019 a második legmelegebb év volt 2016 után, ráadásul sorozatban már az ötödik különösen meleg év. A történelem legmelegebb évtizede zárult 2019-cel – derül ki a Földet és a klímaváltozást megfigyelő legfontosabb kutatóprogram, a Copernicus Climate Change Service (C3S) adataiból.

Tavaly globálisan 0,6 Celsius-fokkal volt melegebb az 1981 és 2010 közötti időszak átlagánál. Ez alig néhány századfokkal maradt el a 2016-os szinttől, amikor 0,12 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a különösen erős El Niño áramlat miatt.

Tavaly az 1981-2010-es átlaghoz képest jóval melegebb volt Alaszkában és az Arktisz nagy területén. A statisztikák szerint szinte mindegyik földrész átlagon felüli módon meleg volt, elsősorban Kelet- és Dél-Európa, Dél-Afrika valamint Ausztrália, ahol jelenleg nagy kiterjedésű bozóttüzek tombolnak. 2019 decemberében Európában 3,2 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1981-2010-es periódusban.

Európában a szakértők szerint egész évben átlagon felüli hőmérsékletek voltak jellemzőek. Bár az egyes évszakok átlaghőmérsékletei nem döntöttek rekordokat, az egész évet tekintve a legmelegebb kalendáriumi évet élte a kontinens, a 2019-es esztendőt hőmérséklet alapján 2014, 2015, majd 2018 követi a sorban.

Az értékelések szerint Európában a klímakárosító szén-dioxid koncentrációja tovább növekedett a légkörben az elmúlt évben, az eddigi legmagasabb szintre jutott.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.