Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az biztos, hogy most vasárnap át kell állítani az órákat, sőt jövőre is, ám elvileg 2021-től már nem kell ezzel „kínlódni”. Rengeteg érv van az óraátállítás megtartása és eltörlése mellett is, ahogyan arról is vita folyik még, hogy a téli vagy a nyári időszámításra álljunk-e majd át. Íme, a hvg.hu kisokosa a témában.
Kevés olyan szó van Magyarországon, amely képes akkora indulatokat generálni, mint az óraátállítás. Évente kétszer megbolydul a magyar közélet: erről vitatkozik fiatal és idős, van, aki panaszkodik, hogy hetekig nem tudja kipihenni az eltolódás miatti terhet, míg más állítja, hogy neki mindez meg se kottyan. Ilyenkor könnyen belefuthatunk egy posztba az általunk kedvelt közösségi oldalon, egy-egy elejtett mondatba a közértben, és az erről szóló cikkek is kiemelkedő érdeklődést váltanak ki.
A kezdetek
Az senkinek nem újdonság, hogy az óraátállítás a kezdetekben azért terjedt el, mert energiamegtakarítást akartak elérni vele. Hiszen ha nyáron tovább van világos, akkor később kell felkapcsolni a villanyt, de indok volt az is, hogy például világosban kevesebb bűncselekmény és a közlekedési baleset vagy hogy nőhet a termelékenység, hiszen a szabadtéri munkahelyeken tovább végezhető a munka.
A Wikipedia összegzése szerint a nyári időszámítás gondolatát már 1784-ben felvetette Benjamin Franklin a „Javaslat a világítás költségének csökkentésére” című anyagában – bár egyesek szerint csak viccelt. Mégis, első egész országra kiterjedő használata a világháborúknak köszönhető: 1916-ban a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia a mesterséges világítás helyettesítésére és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására vezette be, amit több ország átvett, ám a háború után visszaváltott. Később a második világháborúban ismét háborús erőforrásokkal spórolás miatt vezették be.
Ezután néhány ország bevezette, más nem, így elég szabályozatlan volt a kérdés 1996-ig, amikor az EU egységesítette a nyári időszámítás szabályait (erre egyébként a menetrendek harmonizációja miatt is szükség volt), majd 2001-ben irányelvben rögzítette azokat.
Pro és kontra
"Az óraátállítással egy kisváros egész éves villamosenergia-fogyasztását meg lehet takarítani" – közölte éppen egy évvel ezelőtt Tihanyi Zoltán, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. vezérigazgató-helyettese. Szerinte bár a kérdés, miszerint meg kell-e szüntetni az óraátállítást, rendkívül komplex, de energetikai szempontból megtakarítást eredményez a módszer: a kevesebb világítás miatt a fogyasztók kisebb villanyszámlát fizetnek, másrészt a kevesebb energia-felhasználással a környezetre gyakorolt terhelés is csökkenthető.
Az akkori MTI hír szerint a MAVIR szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, és ezekből az adatokból megállapítható, hogy a módszerrel egynapi átlagos villamosenergia-fogyasztást, közel 40 ezer háztartás éves felhasználását lehet megspórolni. Az 1980 óta működő rendszernek köszönhetően 2015-ig mintegy 4 ezer gigawattóra energiát spórolt az ország, ez közel 5 heti átlagfogyasztásnak felel meg.
Persze ezzel a számítással sem ért egyet mindenki, hiszen vannak, akik azt mondják, hogy ha hosszabb a nappal, akkor többet működnek a légkondik, aminek a végösszege akár több is lehet, mint a spórolás.
Bár az átlagos felnőtt számára az óraátállítás olyan, mintha repülőgéppel átszállna egy másik időzónába, egyre többen az élettani hatásokat hozzák fel annak példájaként, miért szüntetnék meg az óraátállítást. Mielőtt legyintene, megemlítenénk, hogy Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna többek között emiatt szüntette meg az óraátállítást 2011-ben.
A Magyar Alvásszövetség, ahogy minden évben, úgy idén is kiadta a témába vágó közleményét, melyben azt írják, hogy „az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár”. Szerintük fáziseltolódáshoz alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentrálóképesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz. Ide kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy a Magyar Pszichiátriai Társaság akkori elnöke 2016-ban egy hvg.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy bár tényleg több a betegfelvétel az óraátállítás idején, de akinek ennyitől lelki baja lesz, annak valószínűleg egyébként is lenne dolga a pszichiátrián.
Visszatérve az alvásszövetségre: szerintük a téli időszámításnál kellene maradnunk, ugyanis a nyári időszámítás bevezetésével a korai kelést télen, sötétben is erőltető időszámítás lépne érvénybe, decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején pedig teljes sötétség uralkodna kint. Azzal, hogy a téli időszámításnál kellene maradni, egyébként az Országos Meteorológiai Szolgálat is egyetért, igaz, ők más okok miatt. A lakosságot is megkérdezték, ők a nyári mellett kardoskodtak, a részleteket nézve pedig kiderül, hogy leginkább a 45 év felettiek, és a városokban, illetve községekben élők gondolják úgy, hogy jobb lenne óraátállítás nélkül (86-81 százalék); az óraátállítás mellett leginkább a 30 évnél fiatalabbak (26 százalék), illetve a Budapesten élők (23 százalék) vannak.
Egyszer már közel voltunk az eltörléshez
Az óraátállítás kérdése nemcsak Magyarországon, de az egész Európai Unióban komoly vitákat generál. Ennek megfelelően csináltak egy, az egész EU területére kiterjedő konzultációt, amelyen 4,6 millió uniós állampolgár vett részt és 80 százalékuk azt az akaratát nyilvánította ki, hogy soha többet ne legyen óraátállítás.
Ezután Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság mostanában leköszönő vezetője azt javasolta, hogy az EU-ban vezessék be az állandó nyári időszámítást, ám végül úgy néz ki, hogy a tervezett 2019-es leállás helyett leghamarabb 2021-ben lehet végleges döntés. A mostani állás szerint a nyári időszámítást választó országokban 2021. március 27-án, a télit választóknak október 31-én kellene utoljára állítaniuk az órát.
Még sok tehát a bizonytalanság, hiszen az országoknak egymáshoz is igazodniuk kell, enélkül óriási káosz jöhetne: az uniós országok ugyanis nemcsak a nyári és a téli időszámítás közül választhatnak, hanem az Európában megtalálható három időzóna - Western European Time (WET), a Central European Time (CET) és a Eastern European Time (EET) - közül is, így elméletben hat opciójuk van arra, hogyan állítanák be az órákat 2021-től – ahogy arra a G7 felhívta korábban a figyelmet.
Azért, hogy jobban össze tudják hangolni az országok döntéseit, az EP egy úgynevezett koordinációs mechanizmust is felállítana segítségképpen, amely minden tagállam egy-egy kijelölt képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből állhat majd. Ennek megfelelően hiába tartja úgy egy ország lakossága, hogy valamelyik időszámítás neki jobban tetszik – mint pl. itthon a nyári -, ha az ország gazdaságilag szorosan kapcsolódik egy (vagy több) olyan uniós országhoz, amely télire vált, úgy a gazdasági racionalitás a téli időszámítás választása mellett szól. Az uniós tagállamoknak egyébként legkésőbb 2020. április 1-jéig kell jelezniük az unió felé, hogy mire kívánják megváltoztatni standard idejüket.
Ami viszont egyelőre biztos: most vasárnap, azaz október 27-én ismét új időszámítás kezdődik, visszaállunk a télire, így hajnali 3 órakor 2-re kell visszaállítani az órákat. A téli időszámítás pedig 2020. március 29., vasárnapig tart, amikor ismét visszatérünk a nyári időszámításra.
Most egy órával többet aludhatunk, de biztos, hogy jó ez?
