Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bár még mindig elenyésző azon megbetegedések száma, amit egy szúnyogcsípés terjeszt az Egyesült Államokban, az idei évben riasztóan sok embert kellett ápolni miatta.
A klímaváltozás miatt nemcsak olyan problémákkal kell megküzdenünk, mint a vízhiány, a mezőgazdaság termelőképességének csökkenése vagy az extrém időjárás, hanem olyan betegségek felbukkanásával, illetve terjedésével is, melyekkel normál körülmények között nem találkoznánk. Ilyen például a keleti ló-agyvelőgyulladás (Eastern Equine Encephalitis, EEE), ami halálos is lehet az emberre nézve, és amelynél a megbetegédést okozó vírust a szúnyogok terjesztik. A jelek szerint egyre sikeresebben.
Az EEE az egyik legveszélyesebb, gyógyíthatatlan betegség, aminek sem ellenszerét, sem megelőzési módszerét nem ismeri az orvostudomány. A vírust szúnyogok terjesztik. Ha kialakul a betegség, az esetek 30-35 százalékában súlyos agyödémát okozhat. |
A Gizmodo az amerikai hatóság által közölt legfrissebb adatokra hivatkozva azt írja, bár a fertőzöttség aránya még mindig rendkívül alacsony, az Egyesült Államokban 2019 az eddigi legrosszabb év volt az EEE-megbetegedések terén.
Massachusetts állam egészségügyi hatósága nemrég egy 70-es éveiben járó férfi haláláról közölt hírt, aki megfertőződött az EEE-vel. Az idei évben ő már a második beteg, aki ebben a betegségben hunyt el, és az állam 10. ilyen regisztrált megbetegedése. Michigan államban ezzel egyidőben a nyolcadik megbetegedést regisztrálták, ott már hárman vesztették életüket.
2019-ben hat amerikai államból több mint 25 EEE-s esetet jelentettek, amelyből eddig hét volt halálos. Mindez nem talán nem tűnik túlságosan vészes számnak, azonban évente eddig legfeljebb hét esetet jegyeztek le a hatóságok, ami azt mutatja, ebből a szempontból 2019 kiemelkedően rossz év volt. A hasonló megbetegedésekkel foglalkozó szakember, Theodore Andreadis szerint ráadásul a vírus az idei évben sokkal messzebb jutott az Egyesült Államok területén, mint korábban.
Andreadis szerint a vírus nem szokott ennyire kiterjedt területen megjelenni, ráadásul azt sem tudni, valójában hány ember fertőződött meg a vírussal. (Egy jelentős részüknél ugyanis ki sem alakul a megbetegedés.)
A szakembert nyugtalanítja, hogy a vírus a megfigyelések szerint olyan helyen (például Kanada északi részén) is feltűnt, ahol korábban nem, és vannak vírustörzsek, amelyek már tovább élnek a szokásosnál. Mint kiemelte, erről nemcsak a klímaváltozás tehet, de nagyon nagy szerepe van benne.
Az enyhe telek segítenek túlélni a hideget a vírust hordozó szúnyogoknak, ami nagyobb aktivitást jelenthet a vadonban, onnan pedig már az emberre is átterjedhet a kórokozó. A extrém esőzéssekkel járó áradások szintén növelik a szúnyogok életterét.
Anreadis szerint éppen ezért nagy szükség van rá, hogy az állam nyomon tudja követni a vírus terjedését, az emberek pedig saját maguk is elkezdjenek védekezni a szúnyogok ellen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
