Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A jelek szerint az Ió nevű hold vulkanikus tevékenységében több a logika, mint eddig gondolták.
A Naprendszerben több olyan hold is található, ami igazi különlegesség a csillagászok számára. Ezek közül is kiemelkedik viszont a Jupiter Ió nevű kísérője, amelyet olyan erős vulkanizmus jellemez, ami más égitestre nem jellemző a Naprendszerben. És annak ellenére, hogy Galileo Galilei már 1610-ben felfedezte, a mai napig tartogat izgalmas meglepetéseket.
A kaliforniai műegyetem (CalTech) tudósai öt éven át figyelték meg az Iót, az erről készült összesített eredményt pedig nemrég tették közzé. A mgfigyelések igen érdekes eredményt hoztak. Az infravörös képekből kiderült, hogy – szemben a tudósok eddigi feltételezésével – a legerősebb kitörések csak az égitest északi féltekéjén figyelhetők meg.
Katherine de Kleer, a CalTech tudósa a Gizmodónak úgy nyilatkozott, ha általánosságban véve szeretnénk megérteni a vulkáni tevékenységeket, akkor el kell vonatkoztatnunk azoktól a dolgoktól, amiket a Földön tapasztalunk. Erre ad remek lehetőséget az Ió.
A megfigyelések szerint a vulkánok nem annyira véletlenszerűen találhatók meg a hold felszínén, ahogy azt eddig gondoltuk. A pólusok felé például kevesebb figyelhető meg, ahogy a Jupiter felé néző oldalon is kevesebb van. Az Ió ugyanis ebből a szempontból olyan, mint a mi Holdunk: mindig ugyanaz az oldala "látható" a Jupiterről.
Az összesen 271 éjszakán át tartott megfigyelés alatt a tudósok több új kitörést fedeztek fel, a mind közül a legerősebbnek tartott Loki Patera pedig összesen 113 alkalommal "villant" fel.
A kitörések nagyjából 537 Celsius-fokosak, a legerősebbek pedig mindig a holdnak azon az oldalán történtek, amely a Jupitertől távolabb volt. Ennek ellenére a két oldalon található kitörések összesítve nagyjából azonos energiával bírtak.
Az Ió legerősebb vulkánját, a Loki Paterát a mostani megfigyelések előtt is vizsgálták a tudósok, így arról már egészen 1987-től kezdve vannak adatok. Ezek alapján az aktivitás a hold pályájával változik. Bár a bolygót mindig 1,77 nap alatt kerüli meg, a pályaorientációja 480 naponként változik. Mindez arra utal, hogy a vulkáni tevékenység a Jupiter gravitációs vonzásához kapcsolódik.
A kutatók azt remélik, hogy az Ió tanulmányozásával a Naprendszer többi égitestjének működését is jobban meg tudjuk érteni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
