Az OBT volt elnöke úgy érzi, a négyoldalú megállapodás aláírói lehajtották a fejüket, pedig dönthettek volna máshogy is.
Az Országos Bírói Tanács lemondott a függetlenségéről, amikor meghajolt az igazságügyi miniszter nyomása alatt és titokban zajlott soron kívüli tárgyalások után aláírta azt a négyoldalú megállapodást, amely az igazságügyi bérrendezést veszélyes bírósági reformokkal köti össze – ismételte meg a Partizánban Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírója.
Bár Matusik korábban az OBT elnöke volt, azt külön hangsúlyozta, hogy a műsorban egyszerű bíróként van jelen, akinek kötelessége felszólalni a bírói függetlenségért, amikor azt veszélyben érzi.
Ahogy azt a HVG-ben már megírtuk, az OBT a múlt heti gyulai ülésén 8:7 arányban elfogadta az igazságügyi minisztérium megállapodástervezetét, amely ugyan három évre elosztott fizetésemelést ígér, cserébe viszont alapjaiban változtatná meg a rendszert. A felvázolt célok között szerepel például a bírói korhatár felemelése, a „mozgóbírók” intézménye (ez azt jelenti, hogy a bírók a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznának), valamint a civil és cégügyszakot is közigazgatási hatáskörbe helyeznék. A megállapodást aláírta a Kúria elnöke, Varga Zs. András és az Országos Bírósági Hivatal vezetője, Senyei György is.
A Partizánban Matusik Tamás hangsúlyozta, hogy már az is törvénysértő volt, hogy az OBH javaslata ellenére nem került be a költségvetés tervezetébe a bírói illetményalap emelése. Az OBT eljárásmódját is furcsának nevezte, hiszen a megállapodás hétfőn került napirendre, és szerdán már szavaztak is róla, pedig legalább nyolc napnak el kellett volna telnie a kettő között.
A csoportvezető bíró a nyomásgyakorlásra való bizonyítéknak tartja, hogy a megállapodásban szereplő reformok korábban ötletként sem merültek fel az OBT ülésein, sőt például a bírói kinevezés feltételrendszerének módosításairól épp ellenkezőleg fogalmaztak korábban a tagok.
„A megállapodásnak ezek a tartalmai kizárólag a minisztériumtól érkezhettek, és csak az ő érdekük volt, cserébe azért a fizetésemelésért, ami jóval alacsonyabb, mint az OBT erről szóló korábbi javaslata” – mondta.
Ezenkívül – ahogy az a jegyzőkönyvben is szerepelni fog – a gyulai ülésen az aláírást támogató OBT tagok is azzal érveltek, hogy a bíróságok működését kell fenntartani, annyira alacsonyak a bérek, ezért támogatták a javaslatot. Mint fogalmazott:
„a pénz beszélt, aminek nem szabadott volna beszélnie.”
Matusik úgy látja, hogy a presszió, amit az OBT-re helyeztek, igazából blöff volt, hiszen a fizetéseket mindenképpen meg kellett volna emelni, mert akkora lett volna a fluktuáció, hogy nem működtek volna a bíróságok. Az emelés pedig nem is olyan magas, a következő három évben nem fogja fedezni az inflációt. Az ehhez hasonló blöff már a korábbi OBT számára sem volt ismeretlen, akkor azt terjesztették, hogy ha nem mondanak le, akkor nem lesz fizetésemelés, mégsem így történt.
Matusik kiemelte, hogy már több mint száz bíró névvel tiltakozik a megállapodás ellen a Magyar Bírósági Egyesület honlapján, ebből látszik, hogy a bírói kar nem áll mögötte. Hozzátette azt is, hogy a megállapodás aláírói olyan célok végrehajtását vállalták, amikre semmilyen hatáskörük nincs, és arra sincs garancia, hogy megkapják a pénzt.
„Az OBT-nek ez lett volna az első nagy próbatétele, az aláírók azonban lehajtották a fejüket, és engedtek a politikai nyomásnak” – mondta Matusik, aki szerint mondhattak volna nemet, és így is kellett volna tenniük.