A légszennyezéssel, üvegházhatással és klímaváltozással foglalkozó Copernicus európai intézet adatai szerint júniusban 0,1 Celsius-fokkal haladta meg a hőmérséklet az előző legmagasabb júniusi csúcshőmérsékletet (2016), de Európában volt a legmelegebb, a hőmérő higanyszála mintegy 2 Celsius-fokkal kúszott a megszokott érték fölé.

A múlt héten a Szaharából érkező hőhullám miatt fuldokló több európai országban megdőltek a melegrekordok. A hőmérséklet 10 Celsius-fokkal haladta meg az évszaknak megfelelő értékeket Németországban, Spanyolország és Olaszország északi részében, valamint Franciaországban, ahol a hőmérséklet 45,9 Celsius-fokos abszolút rekordot ért el pénteken.

A műholdas, illetve a történelmi adatokat összehasonlítva a Copernicus kutatói úgy becsülték, hogy a júniusi európai hőmérséklet 3 Celsius-fokkal volt magasabb az 1850 és az 1900 közötti átlagnál.

"Adataink azt mutatják, hogy a múlt heti délnyugat-európai hőmérsékletek abnormálisan magasak voltak – közölte Jean-Noel Thépaut, a Copernicus főnöke. – Még ha ez kivételes eset is volt, valószínű, hogy a jövőben több ilyen eseményt fogunk átélni az éghajlatváltozás miatt."

A Copernicus munkatársai szerint nehéz lenne ezt a rekordhőmérsékletet közvetlenül az éghajlatváltozásnak betudni, de a hőhullámot tanulmányozó másik tudóscsoport arra a következtetésre jutott, hogy "a hőhullám előfordulásának esélye legalább ötször kisebb lenne, ha az ember nem teszi tönkre az éghajlatot".

Az ember által előidézett klímaváltozás az átlagosnál valószínűleg 4 Celsius-fokkal melegebbé tette a júniusi európai hőhullámot – közölték kedden klímakutatók.

"A megfigyelések azt mutatják, hogy a hasonló rendszeres hőhullámok egy évszázaddal ezelőtt 4 Celsius-fokkal hűvösebbek lehettek" – olvasható a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt jelentésében.

"Olyan hőhullámot tapasztaltunk, amelynek az intenzitása átlagos lesz az évszázad közepére" – mondta Robert Vautard, a CNRS francia kutatóintézet kutatója.

A kutatók számítógépes modellezéssel számolták ki, hogy a június 26-28-i európai hőhullám idején mekkora lett volna normál esetben a várható átlaghőmérséklet.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) pénteken közölte, hogy 2019 lehet az egyik legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta, és a 2015–2019-es időszak a legmelegebb ötéves periódus.

Az európai hőhullám teljesen összhangban van az üvegházhatású gázok okozta időjárási szélsőségekkel a WMO szerint.