Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az elmúlt időszakban több olyan tanulmány is megjelent, ami szerint a D-vitamin szedésének nincs olyan egészségügyi hatása, mint amiről korábban beszéltek az orvosok.
A szakemberek már régóta azt javasolják, hogy a téli időszakban, amikor nincs túl sok lehetőség arra, hogy napfény érjen bennünket, szedjünk D-vitamint. Erre egészségügyi szempontból számos okunk lehet: a segítségével épül be a kalcium a csontokba, megelőzheti a csontritkulást, a gyerekeknél elősegíti, hogy a csontrendszer és a fogak egészségesen fejlődjenek. De összefüggésbe hozták már azzal is, hogy csökkentheti a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét. Nemrég azonban készült néhány olyan felmérés, ami a vásárlókat talán mégis "le tudja beszélni" arról, hogy D-vitamint szedjenek.
A The Washington Post beszámolója szerint ezek közül két tanulmányt érdemes megemlíteni. Az egyiket a Lancet Diabetes & Endocrinology című tudományos folyóirat hozta le, amely a metaanalízis (több hasonló célú vizsgálat eredményeiből készített átfogó elemzés) során arra jutott, a vitamin szedése nem vezetett a csontok ásványi sűrűségének klinikai értelemben vett jelentős javulásához, és nem csökkenti például a törés kockázatát.
A másik a D-vitamin és az Omega-3 próba (VITAL), amely 25 ezer véletlenszerűen kiválasztott amerikait tesztelt le. A tanulmány arra volt kíváncsi, hogy a napi 2000 nemzetközi egység beszedése az 50 év feletti férfiak és az 55 év feletti nők esetében 5,3 év alatt csökkenti-e a rák vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ezekből kiderült: nem volt a szervezetre nagyobb hatással, mint a placebo. De ez nem jelenti azt, hogy a készítményt rögtön ki is kellene dobni.
Dan Newton, a Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem kutatója szerint a D-vitamin a gyulladások szabályozásáért is felelős, és rendkívül fontos szerepet tölt be az immunrendszerben. Az elmúlt 20 évben ráadásul számos olyan tanulmány is megjelent, amelyek szerint a hiánya bizonyos típusú rákos megbetegedésekhez, Alzheimer-kórhoz, cukorbetegséghez, szívbetegséghez és terhesség esetén komplikációkhoz vezethet.
James C. Fleet, a Purdue Egyetem táplálkozástudományi tanszékének professzora szerint a D-vitamin kapcsán megjelent új tanulmányok, amelyek azt mutatják, nincs egészségügyi hatása a vitamin szedésének, nem egészen pontosak. A vizsgálatok ugyanis olyan embereken készültek, akiknek eleve jó a D-vitamin szintjük, így érthető módon a plusz bevitt vitamin sem okozott szignifikáns változást. A Lancet-tanulmányban például a bevont alanyok alig 6 százaléka volt vitaminhiányos.
JoAnn E. Manson, a VITAL tanulmány szerzője azt mondja, azt kijelenteni, hogy a D-vitaminnak nincs semmilyen hatása, a vizsgálati eredmények végletekig való leegyszerűsítését jelentik. A klinikai tesztek szerint bizonyos előnye mindenképpen van a vitaminnak, de sokkal kevesebb, mint azt korábban gondolták. Néhány éve ugyanis még mindenki csodaszerként gondolt rá, ami minden bajt képes megelőzni.
A VITAL-teszt nem bizonyította be egyértelműen, hogy a beszedett vitamin meg tudná előzni a szívbetegségek vagy a stroke kialakulását. Ennek oka az lehet, hogy ezekhez – valamint a csontok egészségéhez – viszonylag kis adagra van szükség, amit a kapszula beszedése nélkül is megkap a szervezet. A daganatos megbetegedések megelőzése érdekében viszont érdemes lehet nagyobb dózist szedni.
A tesztek során azt tapasztalták, hogy a rákos megbetegedések okozta halálozási arány 13 százalékkal csökkent a D-vitaminnak köszönhetően. Ez napi 883-2000 nemzetközi egység beszedését jelentette.
Hogy mennyit is kell beszedni belőle, azzal sokan nincsenek tisztában. Az amerikai Országos Orvostudományi Akadémia szerint a csontok egészségéhez a csecsemőknek napi 400, a felnőtteknek (1-től 70 éves korig) 600, a 71 év felettieknek pedig 800 nemzetközi egységre van szüksége. Mindez annyit jelent, hogyha valaki hetente kétszer megeszik 85 gramm lazacot, valamint egy bögre tejet és két tojást elfogyaszt naponta, naponta már csak 330 nemzetközi egység beszedésére van szüksége külön.
Persze ott van még az a lehetőség, hogy a napfényből, a bőrön keresztül jussunk D-vitaminhoz, ennek azonban van kockázata is: az, hogy a magas UV-sugárzás miatt bőrrákot kaphat az ember. Így aztán egyre fontosabb, hogy étkezéssel vigyük be a vitamint a szervezetbe. Manson kutatásában 2000 nemzetközi egység/nap szerepel, ami csökkentheti a rák kockázatát. Az elhízott felnőttek esetében pedig 2-3-szor nagyobb dózisra van szükség.
Hogy mennyire van szüksége valakinek a kapszula szedésére, arra egy vérvizsgálat is választ tud adni. Ehhez a vérben található 25-hidroxid-D-vitamin szintjét nézik meg. A csontok egészségéhez akkor van elég belőle a szervezetben (50 nanomol / liter (nmol/L)), a vastagbélrák megelőzéséhez 75-200 nmol/L, míg a rák okozta halál kockázatának csökkentéséhez 100 nmol/L eredmény lehet szükséges. A VITAL szerint ezt 2000 nemzetközi egységggel nem lehet elérni.
Persze azért túltolni sem szabad a dolgot. Az amerikai Országos Orvostudományi Akadémia szerint a 9 éves, vagy annál idősebb embereknek napi 4000 nemzetközi egységnél többet nem volna szabad szedniük. Már csak azért sem, mert a vitamin jelentősen megemelheti a szervezet kalciumszintjét, ami vese- és szívproblémákhoz vezethet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
