A kínaiak az 1980-as évek óta dolgoznak azon, hogy az amerikai helymeghatározó rendszernek, vagyis a GPS-nek konkurenciát teremtsenek. Most már csak egy hajszál választja el őket ettől.

Az elmúlt közel 20 évben Kína sorozatosan lőtte fel a műholdjait, és ebben a hónapban pedig újabb két szatelit társult a már pályára állt eszközökhöz. A műholdakkal távol-keleti országnak határozott célja van: szeretné megdönteni az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – globális műholdas navigációs rendszert – vagyis a GPS uralmát. Hasonlóra egyébként európai technológia is rendelkezésre áll már, a GPS-nél sokkal pontosabb Galileo, melyet egyre több okostelefonról is el lehet érni.

A kínai BDS (BeiDou Navigation Satellite System) műholdrendszer a beszédes nevű Space Silk Road (selyemút az űrben) projekt része, mellyel az ország jelentősen növelné a jelenlétét a globális helymeghatározás terén.

Az újabb műholdak pályára állítása két ok miatt is fontos. Egyrészt a BDS-t a kínai nemzetbiztonsági követelmények szerint építették fel, és szem előtt tartja a szociogazdasági fejlődést is. A kínaiak rendszere 2,5 méteres pontossággal dolgozik, míg a hagyományos GPS-rendszer 20 méteres pontossággal mér. De a műholdak természetesen nemcsak a tájékozódásra használhatók. Rajtuk keresztül lehet kommunikálni, felméréseket végezni, időjárási adatokat szolgáltat, segíti a mentést a katasztrófa sújtotta területeken, de a kínai önvezető járművek is ezekre a műholdakra támaszkodnak majd.

China has just confirmed success of launch two more Beidou navigation satellites, but also tested parachutes for landing expended boosters https://t.co/dLpaB2ZCdG
— Andrew Jones (@AJ_FI) 2018. október 15.

A rendszerből nemcsak Kína profitál, mások is jól járhatnak vele. A BDS-t három részre bontották: a BDS-1 segíti a tájékozódást és a navigálást Kínában, a BDS-2 az ázsiai csendes-óceáni térségben kínálja ugyanezt, míg a BDS-3 az Egy övezet, egy út kezdeményezést támogatja.

A rendszert még az 1980-as években kezdték el tervezni, 1994-ben pedig hivatalosan is elindult a projekt. A BDS-1 első generációs rendszere 2000-ben vált elérhetővé. Kína tervei szerint 2020-ra mind a 35 műholdat fellövik, amelyek 22 ezer km-es magasságban keringenek majd a Föld körül. További öt geostacionárius pályán kering majd, másik három pedig 35 ezer km-es magasságban végzi majd a dolgát. A most fellőtt két szatelit volt a 39. és a 40. a rendszerben, a BDS-3-ban pedig a 15. és a 16. műhold.

Jelenleg egyre nagyobb a verseny a helymeghatározás terén, legyen szó műholdról vagy szolgáltatásról. Ez főként az okos, viselhető technolóiga. valamint az önvezető járművek terjedésének köszönhető. Egy 2017-es felmérés szerint az ázsiai csendes-óceáni térségben jelentősen nő ezeknek az eszközöknek – főként az okostelefonoknak – a száma: a 2015-ös 1,9 milliárdról 2025-re 4,3 milliárdra. Ez nagyobb növekedés, mint amit az Európai Unió vagy Észak-Amerika együtt fel tud mutatni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.